Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

Perjogi Döntvénytár. 33 Köztudomású tény, hogy a peresfelek között lefolytatott házassági bontó- és még inkább a végleges nó'tartásdíj felemelése iránti pernek 1923 június 15-én történt befejezése óta a pénz vásárló erejének és belső értékének rohamos csökkenése folytán az élet fenntartására elsősorban szükséges cikkek annyira megdrágultak, hogy az említett ítéletekben a felperes részére megítélt tartásdíj megélhetésének biztosítására többé már nem elégséges s így kétségtelen, hogy a Pp. 413. §. rendelkezése alapján a gazdasági viszonyokban utóbb beállott változás folytán felperes jogosan kérheti tartásdíjának felemelését. E kérelem elbírálásánál nincs jelentősége annak a kérdésnek, hogy az alapítéletben a tartásdíj összegének megállapítására milyen számítási alap szolgált s döntő egyedül az, hogy a peresfelek társadalmi, vagyoni és kereseti viszonyait figyelembe véve, mekkora az az összeg, amely a változott gazdasági viszonyok mellett a felperes megélhetésének a biztosítására feltétlenül szükséges és amelyet az alperes a saját és hozzátartozói eltartásának veszélyeztetése nélkül megfizethet. Felperes ezt az összeget a fellebbezési tárgyaláson 1 q búza pénzbeni egyenértékében jelölte meg s a kir. Kúria megítélése szerint is a fellebbezési bíróság helyesen állapította meg, hogy a fenti körülmények mérlegelése mellett a felperes megélhetésének biztosítására havonként ennyi feltétlenül szükséges. Habár alperes a fellebbezési tárgyaláson szóval is előadott 4. sorsz. alatti előkészítő iratában felhozta, hogy a házassági bontóper befejezése után újból megnősült és már egy gyermeke is van, a fellebbezési bíróság e részben a tényállást nem állapított meg. Ezzel azonban a fellebbezési bíróság az ügy eldöntésére lényeges befolyással bíró jogszabályt nem sértett, mert az irányadó tényállás szerint alperesnek 28 hold ingatlan vagyona van, ennek a jövedelme pedig köztudomás szerint van annyi, hogy abból a felperes részére megítélt tartásdíjat nemcsak a maga, hanem fennebb felsorolt állítólagos hozzátartozói megélhetésének veszélyeztetése nélkül megfizetheti. Alperes egészben pervesztes, ezért a fellebbezési bíróság a Pp. 425. és 508. §. alapján az elsőbírói és a fellebbezési eljárási költség megfizetésére is helyesen kötelezte. Mindezek alapján alperest minden irányban alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. Alperes felülvizsgálati kérelme egészben sikertelen s ezért őt a Pp. 534. és 508. §-ai egybevetett rendelkezései alapján a felülvizsgálati eljárással felperesnek okozott költség megfizetésére kötelezni kellett. Perjogi Döntvénytár. XI. 3