Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

Perjogi Döntvénytár. utasítja, mely a jelen felülvizsgálati eljárásban felmerült és felperesek részére ezennel 6.342,000 K-ban, alperes részére pedig 4.062,200 K-ban megállapított költség viselésének a kérdését is eldöntse. Indokok: Anyagi jogszabály, hogy a szerződés teljesítésének elmulasztása a teljesítés követelésére alapít meg a másik szerződő fél részére igényt és hogy az a teljesítés akkor is kövelelhető, ha a felek a szerződésben,a kötelezettség elmulasztásához mellékszolgáltatások adását (kamat), avagy pedig a szerződés hatályvesztését rendelték is következményül. A felek szerződése 4. pontjának sem a késedelmi kamat fizetésének kötelezettségét megállapító rendelkezése, sem pedig az az intézkedése nem zárja ki tehát felpereseknek a szerződés teljesítése, vagyis a kikötött vételár megfizetése iránti igényét, mely az utolsó haláridő elmulasztásához az ingatlanok tulajdonának a visszaszállását és a megfelelő elszámolásokat rendelte bekövetkezendőknek, mert ezt a szerződési rendelkezést a felpereseknek csak joguk, de nem egyúttal kötelességük is érvényesíteni. A keresel elutasításának a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott indoka tehát anyagi jogszabályt sért; másrészt pedig, az elsőbíróság ítéletének idevonatkozó helyes indokai szerint, nem vetheti alperes a keresetnek ellene a gazdasági lehetetlenség címén érvényesíteni kívánt kifogást sem. Ennek pacára nincs meg rá a perjogi előfeltétel, hogy a pernek az elsőbíróság részítéletével eldöntött kérdése tárgyában a kir. Kúria ítéletet hozhasson. Alperes ugyanis a kereseti követelés ellen ennek érvényre jutása eselére, a felperesek által a szerződés szerinti ingatlanról elhordott tartozékok értéke erejéig (és a felperesek lova élelmezésének a címén) beszámítási kifogást telt. Ez a beszámítási kifogás teljesen azonos alapból fakad a keresetével; mert az alapja az, hogy felperesek nem teljesítették hiánytalanul a szerződést, mert nem adták meg teljesen a szerződés címén őket terhelő szolgáltatást, t. i. az ingatlanoknak felszerelésestül való tulajdonba bocsátását Nem az tehát az eset, amelyet a Pp. 389. §-a a részítélet hozatalának a feltételéül előír, mintha nevezetesen alperesnek beszámítási kifogással érvényesített ellenkövetelése a kereseti követeléssel ne volna összefüggésben; ennek a hiányában pedig a kir. Kúria a per tárgyáról az elsőbíróság részítéletének a keretei között maradólag sem hozhat ítéletet. Ezt az ítéletet is hatályon kívül helyezve tehát, a kir. Kúria az elsőbíróságot a per összes kérdéseinek egységes ítélettel való elbírálására utasította.