Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

Perjogi Döntvénytár. 20 vitája a jogügylet érvényességének elismerése mellett csak a körül forgott, hogy a vételárhátralék mily összeget tesz ki, a fellebbezési bíróság a Pp. 414., 498. és 503. §-aiban foglalt eljárási jogszabályok megsértése nélkül vizsgálat tárgyává tehette, sőt köteles is volt tenni, hogy a felek jogügylete anyagjogilag nem semmis-e. Az ügylet jogi semmisségének folyományaként pedig helyesen mondta el azt, hogy felpereseknek az eredelileg érvénytelen ügylet teljesítése iránt indított keresete alaptalan, azzal elutasítandók és az ügylet semmissége folytán csakis az eredeti állapot helyreállításának volna helye. Erre való tekintettel a kir. Kúria úgy a felülvizsgálati kérelemmel élt alperest, valamint ugyanazon jogi kifejtések mellett a felülvizsgálati kérelemhez csatlakozott felperest elutasította azzal a kérelmükkel, hogy a fellebbezési bíróság a perbeli pénzkövetelés érdemére vonatkozó végítélet hozatalára utasíttassák. Hatályon kívül helyezte azonban a kir. Kúria a peresfelek egybehangzó kérelme figyelembevételével a fellebbezési bíróság ítéletének a rendelkező részben említett azt a rendelkezését, amellyel az eredeti állapot helyreállításának folyományaképpen a kölcsönös követelések tisztázása végett a Pp. 506. §-a alapján további tárgyalást és új ítélethozatalt rendelt, mert a peresfelek felülvizsgálati, illetőleg csatlakozási kérelmükben az eredeti állapot helyreállítása és az ezzel kapcsolatos kölcsönös követelések feletti tárgyalást nemcsak nem kérték, de sőt kifejezetten ellenezték. A per eredménye szerint egyik fél sem tekinthető teljesen pervesztesnek, következésképpen a kir. Kúria a Pp. 4J2(>., 508. és 543. §-ai alapján a mindháromfokon felmerült eljárási költséget a peresfelek között kölcsönösen megszüntette. = A rendelet a «semmisség» kifejezést nem használja. Oly alaki hiány forog fenn, melyet a felek utólagos közös jegyzőkönyvi elismerése pótolhat. A tulajdonjog átszállását elismerő bírói egyességtől semmi esetre sem lehetne a jóváhagyást megtagadni. A határozat konzekvenciája visszás. 36. Ha a fellebbezési bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedett, ezt a szabálytalanságot nem orvosolhatja az, hogy a felperes a felülvizsgálati eljárásban — tehát a Pp. 535. §-a szerint elkésetten — a másodbírói ítélet rendelkezésének megfelelő kérelmet terjeszt elo. ^ p n[ 5155/1924 sz ) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy az alperes által a felperes részére fizetendő