Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

28 Perjogi Döntvénytár. Ily értelemben a fellebbezési bíróság helyesen tekinteüe a kereset főtárgyának : a szóbanforgó bánya-lelekkönyvi bejegyzés kitörlésére irányuló kérelmet. Ez a kereseti kérelem pedig az 1911:1. le. 584. §. 2. pontjának végső szavai szerint a bányabírói törvényszék hatáskörébe tartozván, nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság akkor, amikor az alpereseknek a bányabírósági hatáskör hiányára alapított pergátló kifogását elvetette. . Ezért az elsőrendű alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani és az ezzel okozott költségben, a Pp. 543., 508. és 425. §-ai rendelkezése értelmében elmarasztalni kellett. 35. Bár az ingatlanra nézve szóbelileg létrejött adásvételi szerződést a perben mindkét fél érvényesnek elismerte, a bíróság mégis alkalmazni köteles azt a jogszabályt, hogy az ügylet a köztekintetekből előírt okiratbafoglalás hiánya miatt semmis; de mégsem rendelheti el a bíróság a vételár megfizetése iránti perben az eredeti állapot helyreállítását, ha azt mindkét fél ellenzi. (Kúria 1925 oki. 1. P. II. 1158/1925. sz.) A kir. Kúria: A peresfelek felülvizsgálati illetőleg csatlakozási kérelmének annyiban helyet ad, hogy a fellebbezési bírósági ítéletnek azt a rendelkezését, amellyel az eredeti állapot helyreállításaként a kölcsönös követelések feletti új eljárást rendelt el, — hatályon kívül helyezi — egyebekben a felülvizsgálati illetőleg csatlakozási kérelmet elutasítja, a perben felmerült összes költséget a peresfelek között kölcsönösen megszünteti. Indokok: Felperesek az általuk 1922-ben szóbeli szerződéssel eladott ingatlanok hátralékos vételárát követelték keresetükben. Keresetük tehát szerződésteljesítést céloz. Perbeli meg nem támadott ítéleti (Pp. 534., 543. §.) lényállás, hogy a peresfelek között az ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a 4420/1918. M. E. sz. rendelet \. §-a által közlekintetekből feltéllenül megkövetelt okiratbafoglalása a jogügyletnek nem történt meg. A meghatározott lényeges alaki hiányban szenvedő ez a jogügylet a törvény parancsoló rendelkezésére való tekintettel semmis. Az alakszerűség hiányát a részben való teljesítés nem pótolja. Mivel pedig a bíróság az anyagjogi jogszabály alkalmazásában nincs a felek által felhozoltakhoz kötve s habár a felek jog-