Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

26 Perjogi Döntvénytár. azonban az, hogy az ítéletben megnyilvánuló bírói meggyőződés a felek részéről szolgáltatott összes bizonyítékok figyelembe vételével alkollassék meg és eme bizonyítékok alkalmazására vagy mellőzésére vonatkozó indokok tüzetes előadásából kitűnjék az is, hogy a bíróság a tényállás megállapításánál minden perbeli adatol figyelembe vett. A fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ának ezt a rendelkezését sértette meg azzal, hogy a felhívott tanuk előtt telt alperesi panaszok idejének, módjának és körülményeinek vizsgálata nélkül azok kihallgatását csak azért mellőzte és az alperes esküre bocsátásának kérdésében csak azért nem határozóit, mert a tanuk a felek házassági életviszonyairól közvetlen tudomással nem bírnak, hololt a család legszűkebb, sokszor elzárt körében előforduló cselekmények és magaviselet tekintetében a bizonyítékok szabad mérlegelésének, sőt a közvetett bizonyítási módnak a dolog természeténél fogva különösen tágabb tere van. Alapos alperesnek jogszabálysértésre alapított panasza annál inkább, mert a Pp. 669. és 670. §-ainak egybevetett rendelkezései értelmében a bíróság a felbontás megalapítására felhozott okok valósága ellen befolyással bíró tényeket és bizonyítékokat hivatalból is figyelembe venni köteles. A fellebbezési bíróság ennek a rendelkezésnek a megsértésével nem vonla mérlegelésének körébe a felperes állal csatolt ama levelek tartalmát, melyeket alperes röviddel az életközösség megszüntetését megelőzőleg és közvetlenül utána részint felpereshez, részint ennek testvéréhez intézett s amelyekben felperesnek vagyonhajhászásával kapcsolatos goromba és durva magaviseletéi hányja szemére, figyelmen kívül hagyta az alperes által 2. :/. csatolt orvosi bizonyítvány tartalmát, végül elmulasztotta azoknak a leveleknek a beszerzését, melyeket alperesnek E) •/. alatti levele szerint felperes az alpereshez intézett s ezzel lehetetlenné tetle azt is, hogy a felek egymással váltott leveleinek egybevetett tartalmából alperes tényállításának a valóságára vagy valótlanságára legyen következtetés vonható. Ezek szerint a pert a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás alapján érdemben eldönteni nem lehet, ugyanazért a kir. Kúria a Pp. 543. §-a értelmében a fellebbezési bíróság ítéletét feloldotta és a fellebbezési bíróságot a kiegészítendő tényállás szabályszerű megállapítása végett további eljárásra és új határozat hozatalára utasította, a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségnek pedig egyelőre csak a megállapítására szorítkozott, mert azt a kérdést, hogy azt a felek melyike viselje, a feloldás folylán hozandó új határozatban kell eldönteni. = V. ö. Perj. Dtár VIII. 32. és jegyzet.