Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

24 Perjogi Döntvénytár. értve ennek a felfolyamodásnak a költséget is — 800,000 K-ál nyolc nap alatt megfizessen. Indokok: A szegedi kir. törvényszék az 1023 szeptember 22. napján P. I. 846/39/1918. szám alatt kelt ítéletével M. József elsőrendű alperesi egyebek közt arra is kötelezte, hogy B. Sz. Sámuelné szül. M. Mária felperesnek, kölelesrész kiegészítése címén 020212 K tőkét, ez után az 1916 szeptember 21. napjától számítandó 5% kamatot, valamint a korona értékcsökkenése folytán előállott kár fejében, a zürichi árfolyam alapul vétele mellett, a fentebbi tőkének az 1916 szeptember 21. napján és a teljesítés idejében jegyzett árfolyamok közti értékkülönbözetét 15 nap alatt megfizesse. A szegedi kir. ítélőtábla, mint fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletét fentebb kiemelt részében, részben és pedig akként változtatta meg, hogy az elsőrendű alperest a felperes kötelesrészének kiegészítéséül 2473 2 aranykorona tőkének s 898*5 aranykorona után az 1915 december 13. napjától, 1574 7 aranykorona tőke után pedig az 1916 szeptember 21. napjálól járó 5% kamatnak megfizetésére kötelezte. Minthogy az elsőbíróság állal megítélt kölelesrész tőkeösszege az aranykoronának az 1916 szeptember havában volt átlagos érléke szerint (6202*12:1 60) 3876*32 aranykoronának felelt meg, tehát 1403*12 aranykoronával haladta felül a fellebbezési bíróság állal ugyané címen megítélt 2473*2 aranykoronát, a különbözeti összeg pedig felülhaladja azt a kamattöbbletet is, amely felperesi a fellebbezési bíróság ítélete szerint, szemben az elsőbíróság ítéletével, az elsőrendű alperestől megilleti, minthogy abban az esetben is hasonló az eredmény, ha a két ítélet alapján, a fellebbezési bíróság ítéletének meghozatalakor volt papírkorona értékel vesszük tekintetbe, mert e szerint az elsőbíróság által megítélt kötelesrész tőkeösszege, figyelemmel a magyar koronának Zürichben az 1916 szeptember és 1914 november havában volt átlagos jegyzésére (62*90 : 0 0069 = 9115*94 + 6202*12) 56.538,153 K-I, a fellebbezési bíróság által megítélt 2473*2 aranykorona tőkeösszeg pedig aranyalapon, azaz az akkor irányadó 17,000-es szorzószámmal számítva, 42.044,400 K-t tett ki papirkoronában: ennélfogva a fellebbezési bíróság a saját ítéletét a kötelesrész tőke összegéről és kamatáról intézkedő részében a Pp. 509. §-a értelmében a felülvizsgálati kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak tartozott volna kimondani külön kérelem nélkül is; mert ez a törvényszakasz sem veszi ki a végrehajthatóság alól az örökösödési perben hozott ítéleteket, az pedig, hogy a marasztalás összegének meghatározásánál a két ítélet eltérő alapon számított s különböző értékek szerint kötelez, nem eredményezheti