Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

82 Perjogi Döntvénytár. és a másodbíróságot a rendelkező rész szerinti eljárásra utasítani kellett. 116. /. Kétség esetében hivatalból vizsgálja a felülvizsgálati bíróság a házasfelek állampolgárságát abból a szempontból, hogy a bontóper elbírálásánál minő jogszabályokat kell alkalmazni. — //. Csak akkor alkalmazható a Pp. 283. §-ának második bekezdése, ha a bizonyító fél azt kéri és az illető külállamban az ilyen bizonyítás felvételt foganatosítják. (Kúria 1926 febr. 19. P. III. 2629/1925. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét feloldja és ezt a bíróságot további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítja ; egyúttal a felperes részére 500,000 K, az alperes részére pedig 600,000 K. felülvizsgálati költséget állapít meg. Indokok: A házassági anyakönyvi kivonatnak tartalma szerint a peres felek, házasságuknak Ottlakán 1921 augusztus 6-án történt megkötésekor, ottlakai lakosok voltak. Ez arra a következtetésre ad alapot, hogy az 1921 : XXXIII. tcikkbcn foglalt trianoni békeszerződésnek 1921 július 26-án történt életbeléptekor, a peres felek a Magyarországtól elszakított és a Román államhoz átcsatott területen fekvő Ottlaka községi illetőségűek voltak. Az idézett békeszerződés 61. §-ának rendelkezése szerint a községi illetőségnek jelentékeny befolyása van arra nézve, hogy ki milyen államnak a polgára, emiatt a feleknek magyar állampolgársága vitás. Az ügyet nem lehet alaposan elbírálni addig, amíg a felek állampolgárságának a kérdése nincsen tisztázva, mert nem lehet eldönteni, hogy a per elbírálásánál mily jogszabályokat kell alkalmazni. Ha ugyanis a felek mind a ketten magyar állampolgárok, a bontóperben a Ht. rendelkezései feltétlenül irányadók. Ugyanez áll abban az esetben is, ha a felek egyike magyar állampolgár, a másika pedig román állampolgár lett, mert az 1925: VI. tc. III. fejezete szerint Magyarország és Románia egymással szemben alkalmazzák a házasságok felbontására vonatkozóan az 1902 június 12-én megkötött és az 1911 : XXII. tcikkbe iktatott hágai egyezményt, amely szerint, ha a házasfelek állampolgársága nem ugyanaz, utolsó közös törvényhozásukat kell hazai törvényül gyanánt tekinteni. Ha pedig végül mindakét fél román állampolgárrá lett, a