Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

Perjogi Döntvénytár. 79 112. Hatáskör a gazdasági albizottság határozata folytán legeltetésre átengedett terület ellenértéke kérdésében. „ . (Kuna 1926 márc. 3. P. VI. 3048 1925. sz.) A kir. Kúria: A felperes csatlakozási kérelmét elutasítja; az alperesek felülvizsgálati kérelmének helyet ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, a pert a Pp. 180. §-ának 1. pontjában meghatározott pergátló okból megszünteti és kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen az alpereseknek 4.000,000 K elsőbírói, fellebbezési és felülvizsgálati költséget. Indokok: Az alperesek a keresetben említett ingatlanokat Szatmár vármegye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságának határozata alapján használták legeltetésre az 1920/21. és 1921 22. gazdasági évben. A gazdasági albizottság a felperest a területek átengedésére a 3120/1920. M. E. számú, továbbá az 5440/1920. M. E. sz., végül a 2080/1921. M. E. sz. rendelet alapján kötelezte. A most említett rendeletek mindegyike akképen rendelkezik, hogy amennyiben a felek az átengedés fejében az ingatlan tulajdonosának járó egyenértékre meg nem egyeznek, úgv az ellenértéket a vegyesbíróság állapítja meg (3120/1920. sz. rend. 4. §-a, 5440/1920. sz. rend. 24. § a, 2080/1921. sz. rend. 7. és 4. § -ai). A vegyesbíróság hatáskörét megállapító ezek a rendelkezések akkor is irányadók, ha — amint a jelen esetben történt — a gazdasági albizottság előzetesen végrehajthatónak kimondott, tehát az alpereseket és társaikat előzetesen birtokba helyező határozatát az Országos Földbirtokrendező Bíróság utóbb, de már a jogviszony időtartamának lejária után megváltoztatta. Kétségtelen ugyanis, hogy a fentebb említett rendeletek az ellenérték felől támadt vagyis a közérdekből létesített jogviszony következményeképpen jelentkező vitákat minden esetben a vegyesbíróság elé akarták utalni. A vegyesbíróság hatásköre tehát az e&et hasonlóságánál fogva megáll arra az esetre is, ha a felek között csak — a rendeleteknek0 egyebekben megfelelő — tényleges állapot létesült. Nem változtat ezen az, hogy a felperes keresetét kifejezetten kártérítés címén indította, mert erészben nem a felperes jogi minősítése irányadó, hanem az, hogy a felperes minő tényeket ad elő. A felperes kereseti tényelőadásai alapján azonban az alperesek csak a megfelelő ellenérték megtérítésére lennének kötelezhetők ; ebben a tárgyban pedig az eljárás a fentebb kifejlettek szerint a vegyesbíróság hatáskörébe tartozik. Ennélfogva a pert a Pp. 180. §-ának első pontjában meg-