Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

48 Perjogi Döntvénytár. III. De alapos a syndikátusi szerződés létre nem jöttének megállapítása elleni, illetve az e kérdésben felajánlott tanúkihallgatás mellőzése miatti panasz is. Ha ugyanis alperesek által hivatkozott szóbeli megállapodás, amely szerint egyik félnek sem állott jogában részvényeit 1923 december 31-ike előtt eladni, valóban létrejött és ha 1922 június 20-ikáig (a perben vitás eladás megtörténtéig) a felek a megállapodást hatályon kívül nem helyezték: akkor nem tette a megállapodást hatálytalanná az a körülmény, hogy a részvényeknek a S. banknál tervbe vett letétele elmaradt és hogy G. .1. az ő részvényeit fiának ajándékozta; és ha a megállapodás, amint az alperesek állítják, nem írásban, hanem csak szóbelileg jött létre, akkor az ügy eldöntése szempontjából teljesen lényegtelen az, hogy az F) alatti írásbeli tervezet pontjai a felek mindegyikére kötelezőknek nyilváníttattak-e, hogy az elidegenítési tilalom az F) alattiban bent foglaltatott-e s hogy az F) alattinak egyes pontjai életbeléptek-e vagy sem ? Ugyancsak közömbös a szóbeli megállapodás érvényessége és 1922 június hó 20-ikán fennállott hatályossága szempontjából az is, hogy K. S. a syndikátusból a szóbeli megállapodás létrejötte előtt kilépett és hogy H. F. kihallgatásakor, 1923 február 6-ikán a megállapodás még hatályban volt-e? Az alperesi ténytanuk kihallgatásának mellőzése tekintetében a most felsorolt körülményekkel kapcsolatban felhozott indokok tehát téves jogi következtetéseken alapulnak, de nem helytálló a H. S. tanú vallomására hivatkozás sem: mert az a körülmény, hogy e lanu, aki nem volt részvényes, a részvényesek közötti megállapodásról nem tud, a megállapodás bizonyításának mellőzésére alapul nem szolgálhat. IV. A másodbírói ítéletnek mindezekből folyó feloldásának és a költségekre vonatkozó rendelkezés ezzel kapcsolatos hatályon kívül helyezésének a következménye az, hogy a költségek felemelésére irányuló felperesi csatlakozás elbírálása ezúttal tárgytalanná Yált és hogy Pp. 508., 543. §-ai értelmében a felülvizsgálati költségek ezúttal csak megállapíltattak. = A részvénytársaság összrészvényei, egyenlő arányban, két csoport birtokában voltak. A részvényesek egyik csoportja keresetet indított az ellenérdekű csoport tagjainak egy részétől megvett részvények átadása iránt. Alperesek azzal védekeztek, hogy a) csak úgy adták el részvényeiket, ha a csoportjukhoz tartozó S. bank is eladja saját részvényeit, b) hogy a valamennyi részvényes között létrejött syndikátusi szerződés meghatározott időre kizárta a részvények átruházását. Alperesek mellett a S. bank beavatkozott. Az elsőbírói ítélettel marasztalt alperesek egyike a jogorvoslatról — nem ugyan a Pp. 410. §-a szerinti formában — lemondott és az ítéleti marasztalásnak eleget tett. Az ítélet ellen a többi alperes és a beavatkozó fellebbezett.