Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

Perjogi Döntvénytár. 4 \ rúsban előterjeszteti valorizációs kérelemmel szemben, a jogalap elleni védekezéstől nincsenek elzárva. (Kúria 1925 márc. 12. P. VI. 2881/1924. sz > indokok: A fellebbezési bíróság az ügy eldöntésénél abból indult ki. hogy az elsőbíróság ítélete a nem fellebbező alperesek ellenében jogerőre emelkedett. Minthogy pedig az elsőbíróság az alpereseket kártérítés címén 30,000 K-nak megfizetésére kötelezte, a fellebbezési bíróság ezzel az ítélettel a jogalap kérdését jogerősen eldöntöttnek tekintette és ítéletének jogi indokaiban is a per főtárgyára nézve csak a marasztalás módja és mennyisége tekintetében hozott döntésének okait adja elő. A fellebbezési bíróság az elsőbírói ítélet jogerejére nézve vallott felfogását a kir. Kúria nem osztja. Ugyanis az elsőbíróság ítélete a nem fellebbező alperesek ellen a Pp. 411. §-ának szabályánál fogva csak annyi ban lett jogerős, amennyiben az említett bíróság az alpereseket a szóban levő négy ökör elhajtásából eredően kártérítés címén 30,000 K-nak és járulékainak megfizetésére kötelezte. Ezzel az ítélettel tehát a kártérítési kötelezettség is csak az elsőbíróság által megítélt összeg erejéig van az alperesekkel szemben jogerősen eldöntve, de ennél nagyobb összegre, különösen pedig a pénzmarasztalás tekintetében a fellebbezési bíróság előtt felemelt kereseti kérelemre nézve, amelyről az elsőbíróság nem is határozhatott, az elsőbíróság döntését a jogalap kérdésében sem lehet ítélt dolog erejével bírónak tekinteni. Az alperesek tehát kötelezettségük jogalapjára vonatkozó tényeket az elsőbírói ítéletben foglalt marasztalást meghaladó marasztalási kérelem elleni védekezésül érvényesíthettek, habár az elsőbírói ítélet ellen nem fellebbeztek. = Hogy az ítélet jogereje a későbbi felemelés folytán keletkezett többletre ki nem terjed, v. ö. Reichsgericht 1903. V/2fi. [JUT. woch. -291. I.j, Gaupp— Stein, Gottl, Kovács «Pp. magy.» II. 480. I. Legújabban is így döntött a Reiclisirericht az ittenihez hasonló esetben. Ugyanígy Kúria P. IV. 6366/192,4. 61. A megítélt összeg valorizálása iránt indított új perben nem tehető újból vizsgálat tárgyává a felperes követelési jogának a kérdése: mert a jogerős ítéletben foglalt döntés mindaddig, amíg a hozott ítélet hatályában fennáll, a felek egymásközti jogviszonya tekintetében irányadó. (Kúria 1925 ápr. 24. P. VII. 743. sz.) = Ezzel szemben a 60. sz. a. közölt határozat mutatkozik helyesnek. Ha a res judicala (helyesen) nem gátolhatja a felperest abban, hogy követelését új keresettel, a megítéltnél nagyobb összegben érvényesítse ; akkor az alperes sein