Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

Perjogi Döntvénytár. hez szükséges előkérdés eldöntése se nem létesíthet a felek közt ítélt dolgot, se nem változtatja meg a jogviszonyukat. rr, . • . ,un J • y (Kúria 1924 nov. 27. P. IV. 4459. sz.) Indokok: A kir. Kúria a fellebbezési bíróság elöntését az anyagi jogot sértőnek s így az alperes felülvizsgálati támadását alaposnak ítélte. Ugyanis az irányadó tényállás szerint a felek az 1921. évi október 27-én létesült ügyletből keletkezett jogviszonyukból folyó minden vitás kérdés eldöntését szerződésileg választott bíróság elé utalták. A választott bíróság meg is hozta ítéletét, melyben a kide­rített ügyállásból folyóan az előbbi állapotba való visszahelyezés kérdésében akként döntött, hogy a jelen perbeli alperesnek az általa megfizetett vételár visszatérítése iránt ott előterjesztett kere­seti kérelmének csak feltételesen adott helyet és pedig akként, hogy a vételár visszatérítését csak 45 napon belül s csak az akkor még vámhatósági zár alatt tartott bizonytalan sorsú liszt vissza­adása ellenében követelheti. A kizárólagos illetékességű választott bíróság döntése után — ha hiányos — a Pp. 409. §. értelmében kérhető annak kiegészí­tése, avagy az a 784. §-ban felsorolt okok alapján megtámadható, de a rendes bíróság előtt nem érvényesíthető oly igény, mely a felek szerződésével a választott bíróság elé utalt jogviszonyból ered; már pedig valamely ügyletnek érvénytelenségéből származ­tatott igény is az illető ügylettel kapcsolatos jogviszony keretébe tartozik. Adott esetben a választott bíróság ítéleti indokaiban foglalt az a megállapítás sem szolgálhat a jelen perbeli kereset jogos alap­jául, mely szerint a felek ügylete a megkötésével elérni szándé­kolt külföldi kivitelre irányuló cél szempontjából tiltottnak s mint ilyen, érvénytelennek minősül. E megállapítás ugyanis se új jogviszonyt nem állapított a felek közt, se nem létesített ítélt dolgot, de oly jogi helyzetet sem, melyből az előbbi állapotba való visszahelyezés szükségkép folyna. ítélt dologról csak akkor lehet szó, ha jogerős határozat dön­tött valamely keresettel vagy viszonkeresettel érvényesített jog felől. A választott bírósági perben nem irányult egyik fél kérelme sem az ügylet érvénytelenségének megállapítására, vagy az előbbi állapotba visszahelyezésre, az érvénytelenségnek az indokolás során és annak értelmében történt megállapítása tehát csak az ott tárgyalt kereseti kérelem teljesítését gátló korlátozó körülmény­ként jelentkezik s így, mint csupán a döntéshez szükséges elő-

Next

/
Thumbnails
Contents