Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

18 Perjogi Döntvénytár. tehát az Angol-Magyar Banknál a váltó leszámítol tatása nem sikerült, a felperes tartozott volna ezt más pénzintézetnél megkísérelni, illetve az alperest ebben támogatni; erre azonban — saját előadása szerint — hajlandó nem lévén, a váltóleszámítolás elmaradásának következményeit neki kell viselnie. Alperes ennélfogva, a kikötött fizetési módozat nem teljesítése folytán, jogosan állott el az ügylettől és ezért a szerződés teljesítése iránti kereset elutasítása az anyagi jogszabályoknak megfelel. IV. Alapos azonban a vételárelőleg visszafizetése iránti ítéleti rendelkezés elmaradása miatti panasz; mert azzal az ítéleti tényállással szemben, amely szerint a felperes a 450,000 K vételárelőleg valorizált visszaítélését nem kérte; a fellebbezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyv a Pp. 402. §-a értelmében bizonyítja, hogy felperes az írásbeli fellebbezésben foglaltakat szóval is előadta; már pedig az írásbeli fellebbezés III. részében a felperes kifejezetten sérelmezte, hogy az elsőbírói ítélet nem rendelkezelt a 150,000 K előleg sorsáról és hogy azt, a teljesítési kereset elutasítása folytán, valorizáltan vissza nem ítélte; és ily esetbeu a bíróság a felek közötti jogviszony végleges rendezése végeltr az előbbi állapot helyreállítása iránt különben is, a Pp. 394.r 503. és 541. §-ainak korlátain belül intézkedni tartozik. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság nem állapította meg a tényállást arra nézve, hogy alperes az előleg visszafizetését késedelem nélkül felajánlotta-e, hogy felperes ezt visszautasította-er hogy mikor történt a 150,000 K letétbe helyezése és ezzel ez az összeg a felperes rendelkezése alá került-e ? enélkül pedig a valorizáció helytfoghatósága s mérve el nem bírálható: ebben a kérdésben a fellebbezési bíróság ítéletét fel kellett oldani. = Ad I. : V. ö. fenti 25. sz. hat. — Ad II.: V. ö. Perjogi Dtár I. 171., 374., II. 322., 528., III. 180., 211., VIII. 56. sz. — Ad III.: V. ö. Perjogi Dtár IX. 16., 65., 107., 173. sz. 28. /. Bár a fellebbezési bíróság az egyik felet esküre bocsátotta, mégis kellő megokolással, valónak elfogadhatja az elsőbíróság által megesketett másik fél vallomását. — //. Nem nyilvánvalóan helytelen a ténybeli következtetés, ha valamely bizonyított nyilatkozatból nemcsak a panaszban levont következtetésnek, hanem a megtámadott ítéletben levont következtetésnek is helye van. (Kúria 1923 febr. 14. P. IV. 2915/1922. sz.) = Ad II.: V. ö. Perjogi Dtár 221., 224., 226. sz.