Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

Perjogi Döntvénytár. 1!) 29. A kereszteltek anyakönyve csupán a születés és keresztelés tényét igazolja közokirat erejével, de a születés törvényes vagy törvénytelen voltát bírálni és eldönteni az anyakönyvvezetőnek nem áll jogában. Ennélfogva a törvénytelen származásnak az anyakönyvbe, bár a felettes püspöki hatóság rendeletére történt bejegyzése a születés törvénytelensége tekintetében támogató adatul nem szolgálhat. De az anyának a bontóperben tett beismerése sem rontja le a törvényes születés vélelmét. (Kúria 1924 júl. 4. Rp. III. 2907/4923. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár IX. 180., Grill Dtár I. 9. sz. 30. Az a körülmény, hogy* felperes eskü alatt kihallgattatott és esküre bocsáttatott, nem változtat a fellebbezési bíróságnak azon a jogán, hogy a tanúvallomások és felperes eskü alatti vallomásának belső tartalmát mérlegelve, azokat a vitatott tényállás bizonyítására elégteleneknek találja. (Kúria 4924 szept. 17. P. II. 6333/1923. sz.) = V. ö. fenti 28. sz. hat. 31. Bíróságonkívüli egyességben a felülvizsgálati kérelem visszavonására nézve történt kötelezettségvállalás. . (Kúria 1924 május 16. P. I. 2119/1923. sz.) Indokok: Az elsőrendű alperes csatlakozási kérelmében a felperes felülvizsgálati kérelmének visszautasítását kérte azon az alapon, hogy a felperes a fellebbezési bíróság ítéletét a vele annak meghozatala után kötött egyességben jogerősnek elismerte s az ügyvéde által esetleg beadott felülvizsgálati kérelemnek visszavonására kötelezettséget vállalt. A Pp. 410. §-ának harmadik bekezdése értelmében azonban a fellebbvitelről az ítélet meghozatala után történt lemondásnak is csak abban az esetben van az ítélet jogerőre emelkedése szempontjából hatálya, ha azt az ítélet kihirdetése alkalmával bejelentik és jegyzőkönyvbe foglalják, vagy ha utóbb, a bíróságnál bejelentik. Minthogy pedig ezúttal ezeknek az eseteknek egyike sem forog 2*