Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

Perjogi Döntvénytár. 43 ezennel 210,000 K-ban az elsőrendű alperes részére pedig 100,000 K-ban megállapított felülvizsgálati eljárási költségre is kiterjedő új határozat hozatalára utasítja. Indokok : A fellebbezési bíróság azon meg nem támadott tényállás alapján, hogy a felperes az eredetileg kikötött augusztus 20-ki megállapodás megváltoztatását, illetve a cséplési haláridőnek 1921. évi augusztus 15-ére való előretolását feltételhez kötötte, ez a feltétel pedig be nem következett, az anyagi jog szabályainak megfelelően mondotta ki, hogy az alperesek nem voltak jogosultak az ügylettől elállani és terményeiket mással csépeltetni s ezen szerződésszegés következményeképen a felperesnek kártérítéssel tartoznak. A-kármegtérítést a felperes keresetében az őt természetben kiszolgáltatandó terményekben megillelő cséplőrész métermázsánként 1400 K pénzbeli egyenértékében kérte megítélni, az alperesek termésének bizonyítási eljárás alapján való megállapítása után pedig az 1923 március 24-i tárgyaláson a kereseti követelését az időközben bekövetkezett áremelkedésre való tekintettel a felek megállapodása szerint azon időbeli métermázsánkénti 15,000 K-ás egységár alapulvételével megfelelően felemelte, a fellebbezési tárgyaláson előterjesztett csatlakozási kérelmében azonban cséplési jutalékának 4%-ravaló leszállítása mellett, ennek mint kártérítésnek, a felszámított mennyiségekben természetben való kiadásában vagy ezek teljesítéskori piaci középárfolyamának megfizetésében kérte az alpereseket marasztalni. Ezek szerint a felperesnek felemelt s a fellebbezési tárgyaláson módosított kérelme az őt a szerződés értelmében megillető cséplési jutaléknak kártérítésképen a szerződésnek az alperesek hibájából történt nem teljesítése folytán a megváltozott ár és értékviszonyok figyelembevételével való kiszolgáltatására vagy a teljesítéskori valóságos értékének megfizetésére irányulván, a Pp. 18.8. §-ában tilalmazott ^keresetváltoztatásnak azért nem tekinthető, mert a kereseti tényalap megváltozása hiányában a keresettel érvényesített jog is ugyanaz maradt és az értékviszonyoknak a per folyamán a felperes hátrányára bekövetkezett változása a felperesnek az eredetileg követelt szolgáltatáshoz való jogi érdekét elenyésztetvén, a kérelemnek megváltoztatása a Pp. 188. §. 5. pontja alá eső megengedett megváltoztatásának tekintendő és ezért a fellebbezési bíróság által kimondott meg nem engedett keresetváltoztatásnak nem tekinthető. Alapos ez okból a felperesnek a keresetváltoztatás megállapítása miatt emelt felülvizsgálati panasza. De alapos a felperesnek a csatlakozási kérelem elutasítására felhozott, a kétszeri valorizálási kérelem meg nem engedettségére alapított indokolás elleni panasza is.