Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

Perjogi Döntvénytár. 9 feloldotta és a fellebbezési bíróságot az elsőrendű alperes idézésével újabb tárgyalás tartására és ennek eredményéhez képest újabb határozathozatalra utasította. == Ad. I.: A Perjogi Dtár IX. 130. sz. a. közölt esetben az alperes fellebbezése — bizonyára a felperes kérelme folytán — az első tárgyaláson visszautasittatott és a Kúria kimondotta, hogy ily esetben sem a — nem önnálló — csatlakozásnak, sem keresetfelemelésnek, illetve valorizáció iránti új kérelemnek helye nincs. — Ad. II.: V. ö. Perjogi Dtár IX. 75. és jzt. 11. /. A határper célja a szomszédos birtokosok, illetve tulajdonosok közti határbizonytalanságnak megszüntetésére és ennek eredményében a végleges helyes határ megállapítására irányul és igy az azt befejező ítélet vagy egyesség nem ideiglenes állapotot teremt. — II. Az, hogy a szakértőnek a fellebbezési bíróság által mérlegelt véleményében okszerűtlen következtetés foglaltatik-e, felülvizsgálat alá esik. — ///. Elfogadandó a mellékbeavatkozás, ha a keresetbe vett határvonal megszüntetésével kapcsolatban lebontatni kért építmény részben a mellékbeavatkozó telkén áll. . . „ „ (Kúria 4924 jún. 3. P. I. 2336/1923. sz.) = Ad I.: V. ö. Kovács, Pp. magy. II. k. 758., 759. I. — Ad II.: V. ö. Perjogi Dtár III. 226. sz. — Ad III.: V." ö. Perjogi Dtár IV. 181., IX. 52. sz. 12. Ha a nő a keresetet, mint a férj gondnoka tette folyamatba s a meghatalmazást mint ilyen írta alá, utóbb azonban a pert mint az időkőzben elhalt férj örököse kívánja folytatni, saját nevében új meghatalmazást kell az ügyvéd részére kiállítania. (Kúria P. IV. 7096/1924. sz.) = Megfelel a Pp. 106. §-ának. 13. A vagyonos férjével közös háztartásban élő nő a Pp. 112. §-ának első bekezdésében szabályozott szegénységi jogban még alakilag szabályszerű szegénységi bizonyítvány alapján sem részesíthető. (Budapesti kir. ítélőtábla 1924 okt. 6. P. 10,359. sz.) — Egész terjedelemben közli a (rPolg. Töry. Jog Tára» V. 98. sz. a.