Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

Perjogi Döntvénytár. ható-e, nem polgári perútra, hanem a csődtörvény 182. és köu. §-ai szerinti külön eljárásra tartozik. — //. A vagyonbukott a csődnyiiás folytán perbeli cselekvőképességét nem veszti el, a csődtömeg perében tehát mellékbeavatkozóként részt vehet. (Kúria 4925 január 8. P. VII. 3163/1924. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: Felperes csó'dhitelező keresetében annak a megállapítását kéri, hogy a G. J. ellen még 1913-ban megnyitott csődeljárásban bejelentett követelésének 47,297 K 37 í-nyi része G. J. csődtömegét legalább is a csődtömegnek a csődnyitás óta bekövetkezett értékemelkedése arányában terheli. A fellebbezési bíróság a Pp. 180. §-ának 2. pontjában meghatározott pergátló körülményt állapított meg, azon a jogi állásponton, hogy ezt a pert más hatósági eljárásnak, nevezetesen a csődtörvény 126. és következő szakaszaiban előírt eljárásnak a fennforgó esetben különösen pótbejelentési és felszámolási eljárásnak kell megelőznie és felperes csak ezen eljárás lefolytatása után fordulhat a csődtörvény 145. §-ában szabályozott külön per útján ezen perbeli igényének az érvényesítése végeit a perbírósághoz. A fellebbezési bíróságnak ez az álláspontja nem helytálló. Mert felperes, amint ez nem vitás, az ő követelését a csődeljárásban már a bejelentési határidő alall bejelentette és bejelentett követelésének a csődtömeggondnok által el nem ismert részre bírói ítélettel már valódinak meg van állapítva. így a felperes újabb bejelentésre nem szorítható, erre szükség sincsen, mert a fennforgó esetben nem a felperes követelésének fenn vagy fenn nem állásáról, hanem arról van szó, vájjon felperes a csődnyitás óta bekövetkezett változások, értékeltolódások következtében igényelheti-e bejelentett és már megállapított követelésének a csődtömeg értékemelkedése arányában való valorizálását. Ez pedig a csődvagyon mikénti felosztását és azt a kérdést érinti, hogy a felosztandó s a korona időközi értékcsökkenéséhez viszonyítva jelentékenyen nagyobb értéket képviselő csődvagyonból mekkora összeg jut a csődhitelezőknek. Ennek az eldöntése pedig egyáltalán nem tartozik polgári perútra, hanem a csődtörvény 182. és következő szakaszaiban szabályozott külön csődeljárásra van fenntartva. Ezek szerint nem ugyan a Pp. 180. §-ának 2. pontjában meghatározott, de a fenti törvényszakasz I. pontjában megjelölt s az idézett szakasz utolsó bekezdése szerint az eljárás bármely szakában hivatalból is figyelembe veendő pergátló körülmény forog