Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

Perjogi Döntvénytár. 58 kel bíró egyének választatnak bírákká, nines kizárva, hogy ezek szaktudásuk alapján külön szakértők meghallgatása nélkül döntsenek a per érdemében. Azt pedig, hogy a F. erdőrészlet területe mekkora, nem E. D. előterjesztése, hanem B. A. szakértő tanúvallomása alapján állapította meg a választott bíróság. Hogy a bíróság tagjai közül E. D. egyedül bírt közvetlen tapasztalattal azokról a tényekről, melyek szaktudása körébe vágnak, szintén nem szolgálhat alapul a választott bírósági ítélet érvénytelenítésére, mert a választott bíróság nincs kötve bizonyítási szabályokhoz, hanem belátása szerint dönt a hozzá utalt vitás kérdések érdemében, s ez a döntés az érvénytelenítési perben a Pp. 784. §-ának 7. pontjában említett esetektől eltekintve, felül nem bírálható. Ami azt a támadást illeti, hogy a választott bíróság az E. D. által a választott bírósági eljárás előtt készített szakvéleményt a döntésnél figyelembe vette, ez a körülmény sem szolgálhatna okul az ítélet érvénytelenítésére, mert a választott bírósági szerződésben lelek kijelentették, hogy nem emelnek kifogást E. D. választott bíró ellen azon okból, hogy az ügyben előzőleg mint szakértő járt el. Ámde még a panasz alapjául felhozott tény valóságát sem lehet megállapítani, mert a választott bírósági ítélet irataiban nincs adat arra, hogy a tanácskozásnál és döntésnél E. D. előző szakvéleménye szóba került volna. Az elsőbíróság ítéletét tehát az itt kifejtett, s az ott felhozott ezekkel nem ellentétes indokaiból helybenhagyni kellett. (1923 ápr. 18. P. 2564/1922. sz.) A kir. Kúria: Felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok. í. A Pp. 784. §-ának 3. pontjára alapított érvénytelenítési okkal kapcsolatos felülvizsgálati panasz nem vezethetett sikerre; mert a kir. Kúria is magáévá tette a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját, amely szerint az ügyvédi megbízás folytán a megbízó nem jut az ügyvéddel szemben függési, illetve olyan érdekeltségi viszonyba, amelynél fogva a megbízó az ügyvédje által képviselt és az ügyvédhez egyébként is közel álló harmadik személyek ügyeiben elfogultnak volna tekintendő; a fennforgó esetben pedig E. D. választott bíró aggályossága a fenti alapon azért sem állapítható meg, mert felperesek tudták, hogy E. D. a választott bírósági szerződés kötése előtt az alperes megbízásából mint szakértő járt el, tehát nem is az alperesi ügyvédnek, hanem magának az alperesnek, még pedig egyenesen a peres kérdéssel kapcsolatosan, bizalmi embere volt és a felpere-