Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

56 Perjogi Döntvénytár. sek a választott bírósági szerződésben mégis kijelentették, hogy E. D. választott bíró ellen kifogást nem emelnek, vagyis nem tekintették aggályossági oknak a választott bíró és az alperes között fennállott azt az összeköttetést, amely legalább is olyan bizalmi természetű volt, mint a választott bíró és az alperesi ügyvéd között fennforgó — bár a felperesek által akkor még nem ismert — megbízási viszony. De a Pp. 59. §. 5. pontjának esete sem forog fenn ; mert az 1921 június hó 5-én felvett tanácskozási jegyzőkönyv szerint a választott bíróság elnöke G. D. és E. D. választott bírákat nem szakértői vélemény előterjesztésére, hanem arra hívta fel, hogy a jegyzőkönyvhöz csatolják, felolvassák és részletesen indokolják arra vonatkozó indítványukat, hogy az ítélet miként rendelkezzék ; helyesen állapította meg tehát a fellebbezési bíróság, hogy E. D.-t a választott bíróság nem szakértőként hallgatta ki és az. általa «szakvélemény)) elnevezés alatt benyújtott irat nem egyéb, mint az ő választott bírói indokolt indítványa (votuma); és az eljárás érvényességét nem érinti az a körülmény, hogy a választott bíró, akinek megválasztása épen az ő különleges szakismeretére tekintettel történt, ezt a szakismeretet az ő bírói indítványának (votumának) indokolásánál felhasználta. Nem helytálló az a felperesi érvelés sem, hogy a feleket az E. D. ú. n. ((átdolgozott szakvéleményére)) meg kellett volna hallgatni, nem helytálló pedig nemcsak azért, mert a kifejteltek szerint nem szakvéleményről, hanem bírói indítványról van szó és felperesek különben sem alapították keresetüket a Pp. 784. §. 4. pontjára, hanem még azért sem, mert az 1921 máj. 24-én tartott választott bírósági tárgyaláson a felperesek abban a kérdésben, hogy a F. nevű erdőterületen mennyi és mily értékű szerződésszerű fa volt kitermelhető, az E. D. által a választott bírósági eljárás megindítása előtt szerkesztett szakértői véleményt — a holdszámok és az erre alapított számításnak megfelelő korrekciójával — maguk is elfogadhatónak nyilvánították; a felperesek által is helyesnek elfogadott 30*7 holdnyi területnagyságra alapított korrekció pedig olyan elemi arányszámítási művelet, amelyhez szaktudás egyáltalán nem kellett és amely a felek meghallgatását egyáltalán nem igényelte. II. A Pp. 784. §-ának 1. és 7. pontjaiban meghatározott érvénytelenítési okok tekintetében a kir. Kúria szintén magáévá tette a fellebbezési bíróság ítéletében félhozott, illetve az elsobírói ítéletből átvett indokokat; miből folyóan a felpereseket minden irányban alaptalan felülvizsgálati kérelmükkel elutasítani. — A fennforgó esetben a választott bíróság két, nem jogász, szakértőből és egy jogtudó elnökből állott. A két szakértő bíró közül csak az egyik terjesz-