Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

Perjogi Döntvénytár. 43 érintett rendeletek szempontjából a szerződés jóváhagyása szükséges nem volt — végül 3. hogy a fentebb megjelölt gazdasági albizottság és a földmívelésügyi m. királyi miniszter a kir. Kúria ezen álláspontjával ellenkezően határoztak és rendelkeztek. Ezekhez képest a m. kir. Kúria úgy véli, hogy közte és az említett hatóságok között hatásköri összeütközés esete forog fenn, miért is ennek illetékes elbírálása végeit a jelen ügyet a m. királyi hatásköri bírósághoz átteszi és a maga részéről a további eljárást, illetve az alperesek kártérítési felelősségére vonatkozó érdemi határozathozatalt felfüggeszti. Indokok: A felek közötti magánjogi viszonyban a bíróság van hivatva annak a megbírálására, hogy a magánjogi ügylet létrejöttének feltételei fennforognak-e, jelesül a bíróság hatásköréhez tartozik annak a kérdésnek az eldöntése is, hogy a magánjogi ügylet érvényessége, illetve hatályossága szempontjából rászorul-e valamely hatóság hozzájárulására vagy nem ? A bíróságnak ezt a hatáskörét nem érinti az ingatlanok forgalmát szabályozó, illetve korlátozó 5200/1919. M. E. sz. rendelet sem. Ez a rendelet u. i. megállapítván azt, hogy az ingatlant elidegeníteni, bérbe vagy haszonbérbe adni csak a hatóság hozzájárulásával szabad (1. §.) és hogy az ilyen hozzájárulás mikor nem szükséges (2. §.) s végül, hogy ez a rendelet milyen jogügyletekre vonatkozik (7. §.) idevonatkozóan csak a hozzájárulás megadására hivatott szerveket határozza meg (3. §.) anélkül, hogy megállapítaná azt is, hogy egyedül e szervek hatásköréhez tartozik a hozzájárulás szükségességének a megbírálása is. A dolog ilyen állásában az ingatlanoknak forgalma szempontjából a jogügylet érvényességére és hatályosságára nézve a rendelet 3. §-ában meghatározott szervek jogi helyzete épen olyan, mint a minő a kiskorú cselekvési képessége szempontjából a gyámhatóságnak jogi helyzete. Amint tehát az utóbbi vonatkozásban a bíróság dönti el, hogy a magánjogi ügylet mikor szorul gyámhatósági jóváhagyásra, úgy az ingatlan forgalmá szempontjából is a bíróság határoz afelett, hogy a forgalmat szabályozó rendelet értelmében mikor van helye a hozzájárulásnak és az ennek megadására hivatott szervek eljárásának. Ezekhez képest a rendelet 3. §-ában meghatározott szervek csak akkor és csak annyiban járnak el, amikor az ügylet hozzájárulásra szorul és amennyiben ilyen esetben a hozzájárulásnak vagy a megtagadásnak feltételei fennforognak; az azonban, hogy az ügylet hozzájárulásra szorul-e s így ennek hiányában az ügylet érvényes-e, a bírói hatáskörben döntendő el s ebben a vonatkozásban a felek érdeke áz 5200/4919. M. E. sz. rendelet mellett is és ez abban megjelölt (3. §.) közigazgatási hatóságok-