Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

40 Perjogi Döntvénytár. 59. Amikor a rendes bíróság előtt az alperes tőzsdebírósági alávetésre alapított pergátló kifogást emel, ez a kifogás csak akkor áll meg, ha az alávetést nemcsak a felperes, hanem az alperes is aláírta. (Kúria 1923 dec. 14. P. VII. 2562/1923. sz.) = Ugyanez megfordítva is áll, Perj. Dtár VII. 402. sz. — Vagyis az alperes egyoldalú alávetése esetében a felperes a rendes bíróság és tőzsdebíróság között választhat. 60. Ha az ügyvéd díjai és kiadásai a Ppé. 18. §-a szerinti külön eljárás útján megállapíttattak, azok összege a behajtási perben többé vitássá nem tehető. (Kúria 1923 okt. 18. P. VI. 7896/1922. sz.) 61. A vasutak és csatornák külön összpontosított telekkönyvezéséről szóló 1868:1. tc. és az 1881: LXL tcikkben szabályozott eljárás, valamint az ingatlanra és annak haszonélvezetére vezetett végrehajtást szabályozó 1881 :LX. tc. és az ezen törvényt módosító későbbi törvényekben szabályozott eljárás esetén kívül, a telekkönyvi hatóság készpénzt bírói letétül el nem fogadhat és ki nem utalványozhat; következésképen az adós az ingatlan vagyonát terhelő jelzálogos követelés, mint tartozás kiegyenlítésére valamely összeget a telekkönyvi hatóságnál letétbe helyezni jogosítva nincs. ^ ^ ^ g pk y ^ ^ 62. A feleknek a választott bírák kijelölését és kinevezését jogukban áll más harmadik személyre, avagy valamely hatóságra bízni és így nincsenek elzárva attól sem, hogy a kijelölés, illetve kinevezés végett bármelyik kir. járásbíróság közbenjárását magukra nézve szerződésileg kötelezően kikössék. (Kúria 1923 nov. 21. P. IV. 4598. sz.) 63. A választott bíróság az ügyvéd dijait saját felével szemben megállapíthatja.