Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

Perjbgi Döntvénytár. különös utasítására vezethetők vissza vagy amelyekről tudomás­sal bírván, az ellen fel nem lépett, feltéve, ha az ellen a zárla­tot szenvedőnek nem volt alkalma fellépni, mivel ez utóbbi esetben a zárlatot szenvedő jogsérelemről nem panaszkodhatik. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság nem állapította meg, hogy a felperes áltál panaszolt zárgondnoki ténykedések és mu­lasztások az alperes utasítására történlek volna vagy hogy a fel­peres a zárgondnokoknak általa sérelmesnek tartolt tényei és mulasztásai ellen fel nem szólalhatott volna, sőt ellenkezőleg meg van állapítva, hogy a felperes a zárgondnokok elmozdítását kérte, de e kérelmét a zárlati bíróság alaposnak nem találván, annak helyet nem adott. Ilyen körülmények között pedig nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy az alperes kártérí­tési kötelezettségét nem állapította meg a megbízási viszonyra fektetett alapon. Különösen nem állapítható meg ezen az alapon az alperes terhére a kereset 6. pontja alatt felszámított kár­összeg, mert ez a kereset szerint abból származott, hogy a zár­gondnokok a zár alá nem vett, általa elzárt helyiségben volt bizo­nyos ingóit eltulajdonították, amiből nyilvánvaló, hogy a zárgond­nokok terhére panaszolt ezek a cselekmények azoknak a zárlati kezelés körén kivül eső cselekményei voltak. Nem állapítható az említett alapon az alperes terhére az a kárösszeg sem, amelyet a felperes azért kér megítélni, mert G. J. haszonbérlő a bérle­mény megszűnte után a haszonbérleti szerződés szerint vissza­hagyni köteles volt takarmányneműeket stb. vissza nem hagyta; nem állapítható meg pedig azért, mert a haszonbérleti szerződés a zárlat feloldása után szűnvén meg, a haszonbérlő által a haszon­bérleti szerződésben foglalt előbb említett kötelezettségének meg­szegésével okozott kárért egyedül a haszonbérlő felelős. Alaptalan végül a felperesnek az a panasza is, hogy a fel­lebbezési bíróság döntése jogszabályt sért azért is, mert a zár­lati kezelésből tiszta jövedelem nem volt s kellő befektetés nélkül nem is volt remélhető, ennek dacára azonban az alperes a zár­latot megkérte és továbbra is fenntartotta: eme magatartása az alperesnek a joggal való visszaélés tekintete alá esik. Alaptalan pedig felperesnek ez a panasza azért, mert egymaga az a körül­mény, hogy a zárt kérő nem kéri a zárlat feloldását abban az esetben, ha az tiszta jövedelmet nem hoz, a joggal való vissza­élés fogalmát nem meríti ki, továbbá, mert a fellebbezési bíró­ság megállapítása szerint a felperes nem hozott fel olyan tény­körülményeket, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy az alperes a zárgondnokokkal a felperes megkárosítására összeját­szott volna vagy hogy a zárlat foganatosítását nyilvánvalólag a felperes megkárosítása céljából kérte és tartotta fenti, aminek •3*

Next

/
Thumbnails
Contents