Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)
Perjbgi Döntvénytár. különös utasítására vezethetők vissza vagy amelyekről tudomással bírván, az ellen fel nem lépett, feltéve, ha az ellen a zárlatot szenvedőnek nem volt alkalma fellépni, mivel ez utóbbi esetben a zárlatot szenvedő jogsérelemről nem panaszkodhatik. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság nem állapította meg, hogy a felperes áltál panaszolt zárgondnoki ténykedések és mulasztások az alperes utasítására történlek volna vagy hogy a felperes a zárgondnokoknak általa sérelmesnek tartolt tényei és mulasztásai ellen fel nem szólalhatott volna, sőt ellenkezőleg meg van állapítva, hogy a felperes a zárgondnokok elmozdítását kérte, de e kérelmét a zárlati bíróság alaposnak nem találván, annak helyet nem adott. Ilyen körülmények között pedig nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy az alperes kártérítési kötelezettségét nem állapította meg a megbízási viszonyra fektetett alapon. Különösen nem állapítható meg ezen az alapon az alperes terhére a kereset 6. pontja alatt felszámított kárösszeg, mert ez a kereset szerint abból származott, hogy a zárgondnokok a zár alá nem vett, általa elzárt helyiségben volt bizonyos ingóit eltulajdonították, amiből nyilvánvaló, hogy a zárgondnokok terhére panaszolt ezek a cselekmények azoknak a zárlati kezelés körén kivül eső cselekményei voltak. Nem állapítható az említett alapon az alperes terhére az a kárösszeg sem, amelyet a felperes azért kér megítélni, mert G. J. haszonbérlő a bérlemény megszűnte után a haszonbérleti szerződés szerint visszahagyni köteles volt takarmányneműeket stb. vissza nem hagyta; nem állapítható meg pedig azért, mert a haszonbérleti szerződés a zárlat feloldása után szűnvén meg, a haszonbérlő által a haszonbérleti szerződésben foglalt előbb említett kötelezettségének megszegésével okozott kárért egyedül a haszonbérlő felelős. Alaptalan végül a felperesnek az a panasza is, hogy a fellebbezési bíróság döntése jogszabályt sért azért is, mert a zárlati kezelésből tiszta jövedelem nem volt s kellő befektetés nélkül nem is volt remélhető, ennek dacára azonban az alperes a zárlatot megkérte és továbbra is fenntartotta: eme magatartása az alperesnek a joggal való visszaélés tekintete alá esik. Alaptalan pedig felperesnek ez a panasza azért, mert egymaga az a körülmény, hogy a zárt kérő nem kéri a zárlat feloldását abban az esetben, ha az tiszta jövedelmet nem hoz, a joggal való visszaélés fogalmát nem meríti ki, továbbá, mert a fellebbezési bíróság megállapítása szerint a felperes nem hozott fel olyan ténykörülményeket, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy az alperes a zárgondnokokkal a felperes megkárosítására összejátszott volna vagy hogy a zárlat foganatosítását nyilvánvalólag a felperes megkárosítása céljából kérte és tartotta fenti, aminek •3*