Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

Perjogi Döntvénytár. Ebből következik, hogy a polgári bíróságok a fegyelmi bíróság határozatait csak a jelzett szempontból vizsgálhatják felül, tehát csak azt tehetik vizsgálat tárgyává, hogy a fegyelmi bíróság határozatát az idézett törvény és szolgálati szabályzat rendelkezéseinek megfelelően, az ott előírt eljárási szabályok betartásával hozta-e és hogy ama cselekmény miatt, amelynek elkövetését a fegyelmi bíróság bizonyítva látta és amelyet szolgálati vétségnek minősített, a szabályzat rendelkezése értelmében helye van-e a fegyelmi bíróság által kiszabott fegyelmi büntetésnek. A törvény és a szolgálati szabályzat értelmében eljárt fegyelmi bíróságnak a fentebb kiemelt autonóm hatásköréből és függetlenségéből következik, hogy a felperes fegyelmi ügyében másodfokban eljárt fegyelmi bíróság legjobb meggyőződése szerint bírálhatta el azt is, hogy felperes a cselekmény elkövetése idején a büntethetőséget kizáró ellenállhatlan kényszer hatása alatt nem állott, a büntetés kiszabásánál pedig kiindulhatott abból az ő hatáskörébe eső megállapításából, hogy enyhítő körülmény fenn nem forgott s ezért a legsúlyosabb büntetést alkalmazhatta. = A cselekmény elkövetésének ténye felöl nem bírálható, Mjogi Dtár VHl 38., XI. 488. sz. Ellenben felülbírálható az eljárási szabályok betartása, Mjogi Dlár XI. 188. sz., nevezetesen: a fegyelmi bíróság hatáskörének, illetékességének hiánya, Mjogi Dtár VII. 133., VIII. 38. sz.; a bíróság szabálytalai megalakítása, Perjogi Dtár II. 213. sz.; a szabályszerű idézés hiánya Kúria 1167/1914. Ügyv. L. 10. sz:; a tanuk meg nem esketése, Bp\ Tábla 6685/1918. — Felülbírálható a cselekmény minősítésének anyagjogi helyessége, Mjogi Dtár XI. 188. sz. és Perj. Dtár II. 211., III. 81. sz. — Hasonló a gyakorlat a pénzintézet, a szövetkezet fegyelmi bíróságának határozatával szemben, Kúria II. 5192. 5481/1921. — A jogos védelem kérdésére v. ö. Perj. Dtár VIII. 133. sz. és jzt. 39. Az ellenfél felülvizsgálati kérelméhez csak az a fél csatlakozhatik, aki a maga részéről felülvizsgálati kérelemmel nem élt; mert különben a fél saját felülvizsgálati kérelmét kiegészíthetné, kiterjeszthetné, sőt felemelhetné, a mi pedig a Pp. 533. §-ába ütköznék. _' . (Kúria 1923 okt. 3. P. VÍI. 3631/4923. sz.) = A csatlakozási jognak a fenti határozatban kimondott koriátozásái -a törvény nem ismeri. E határozatból az következnék, hogy annak a félnek, aki a felülvizsgálati határidőt elmulasztotta, nagyobb csatlakozási szabadsága volna, mint annak, aki az ítéletnek reá nézve sérelmes részét kellő időben, de csak részben támadta meg felülvizsgálattal. 40. Az a körülmény, hogy a törvénytelen gyermek tartása iránti perben kötött egyezséget a gyámhatóság nem hagyta jóvá, nem zárja el az anyát