Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

Perjogi Döntvénytár. körülmény, hogy az örökhagyó a fiára vonatkozó végintézkedésének okát a végrendeletben külön kiemelte, nem bír jelentőséggel abból a szempontból, hogy az örökhagyó az elsőrendű alperes kötelesrészét meghaladó vagyonáról mások javára végrendelkezett. Ebből folyóan alperesek a kitagadásra vonatkozó jogi álláspontja helytálló nem lévén, a végrendelet érvényességének megállapítása ellen és a kölelesrészt meghaladó öröklési igény megállapítása iránt a felperes ellen támasztott viszontkeresetet elutasító rendelkezés ellen irányuló felülvizsgálati kérelmet, mint alaptalant szintén elutasítani kellett. Minthogy azonban a kifejtettek szerint az elsőrendű alperes kötelesrésze iránt támasztott viszontkereseti kérelem a fellebbezési eljárásban is fenniartoltnak tekintendő, nem lehetett mellőzni annak érdemi eldöntését, hogy a végrendeleti intézkedés elsőrendű alperesnek a felperessel szemben érvényesíthető kötelesrészét sérti-e és mennyiben. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság az ő álláspontjánál fogva ennek a kérdésnek eldöntésébe és az erre vonatkozó tényállás megállapításába nem bocsátkozott, a Pp. 543. §-a értelmében a fellebbezési bíróság ítéletét idevonatkozó részében fel kellett oldani és ezt a bíróságot a tényállás tüzetes megállapítására és annak eredményéhez képest a felperessel szemben támasztott kötelesrész iránti igény kérdésében újabb határozathozatalára kellett utasítani. Ennek folyományaként az elsőbírósági, fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban felmerült költség viselésének kérdése is az új határozatban lévén eldöntendő, a kir. Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségnek csak a mennyiségét állapította meg. = Ad I. V. ö. Perj. Dtár VII. 9. sz. és jzt. Alpereseknek az ő pertársaik ellen külön pert kellett volna indítaniok és az egyesítésnek (Pp. 233. §.) nem lett volna akadálya. — Ad II. Ugyanígy Kúria 682/1913., Ügyv. L. 51. sz. 19. Az az alperes, aki pertársával szemben teljesítésre vagy tűrésre nem köteleztetett, pertársával szemben a pert meg nem újíthatja. (Kúria 1923 aug. 29. P. V. 2177. sz.) as V. ö. azonban Perj. Dtár V. 35. sz. határozattal, amely szerint az újított pernek azok között a felek között kell lefolynia, akik között az alapper lefolytattatott; ámde az újító fél az ő volt pertársát — amennyiben perbenállása valóban szükséges — a perújítási keresethez pertársként való hozzájárulásra nem' kényszerítheti s ilyenkor kénytelen lesz a perújítási keresetet ellene is Indítani.