Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)
Perjogi fiöntvénytár. tnét illetően eltérően adták ugyan elő — a fellebbezési eljárásban előterjesztett csatlakozási kérelem indokolására tekintettel azonban nem lehet kétséges, hogy csatlakozási kérelmükben fenntartott viszontkeresetük a végrendeletnek egészben, tehát a többi alperes javára rendelkező részében való érvénytelenítésére és az egész hagyatékra kiterjedő öröklési jog megállapítására irányul. Minthogy azonban perjogi szempontból az alperes az Ő pertársa ellen keresetet, illetve viszontk eresetel nem támaszthat — a fellebbezési bíróság nern sértett jogszabályt, midőn a harmadés negyedrendű alperesek viszontkereseti kérelmét elutasította — miért is az erre vonatkozó ítéleti döntés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. Valamely végrendelet, érvényessége azonban annak csak egy részében is megtámadható lévén, az a körülmény, hogy harmadés negyedrendű alperesek ellen viszontkereset nem indítható, nem lehet akadálya annak, hogy a viszontkereset a felperes ellen irányuló részében érdemben elbíráltassák, hanem annak csak az lehet a következménye, hogy a végrendelet a harmad- és negyed^ rendű alperesekre vonatkozó részében meg nem támadottnak tekintendő. Első- és másodrendű alperesek az elsőbírósági eljárás során támasztott viszontkeresetükben azt a kérelmet is terjesztették elő, hogy ha a végrendeletnek egészben leendő hatálytalanítása iránti kérelmük sikertelen maradna, abban az esetben a végrendelet annyiban hatálytalaníttassék, amennyiben az elsőrendű alperes kötelesrészét sérti, az elsőbírósági ítélet ellen előterjesztett csatlakozási kérelmükben pedig szintén azt kérték, hogy viszontkeresetüknek teljes 'egészében hely adassék. A fellebbezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyv szerint alperesek a szóbeli tárgyaláson is az írásbeli beadványukban foglalttal egyezően adták elő csatlakozási kérelmüket. Ezzel a kérelemmel tehát a kötelesrészre irányuló viszontkereset is fenntartatott. Ezzel szemben pedig a tárgyalási jegyzőkönyvben előadott abból a körülményből, hogy első- és másodrendű alperesek a tanácselnökének külön kérdésére kijelentették, hogy a végrendelet teljes félretételét, és törvényes öröklés helyreállítását kérik — a kötelesrész sérelmére vonatkozóan pedig semmi előterjesztést nem tettek — csatlakozási kérelmüknek a kötelesrészre vonata kozó részétől való elállásuk meg nem állapítható és pedig annál kevésbé, mert egyéb előterjesztett kérelmükben mint kevesebb, a kötelesrész iránti kérelem is bentfoglaltnak tekinthető. Az örökhagyó a szükségörököst megillető kötelesrészt meghaladó vagyonáról korlátlanul végrendelkezhetett. Ennélfogva az a
