Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

Perjogi Döntvénytár. bizonyulván, annak helyt adni s a fellebbezési bírósági ítéletet Jennek megfelelően részben megváltoztatni kellett. A felülvizsgálat csak részben vezetvén eredménybe, a feltil^ Vizsgálati költségek peres felek között a Pp. 426., 808. és 543, §-ai alapján kölcsönösen megszüntetendők voltak. = V, ö. Perjogi Dtár V. 4, 5. sz.és jzt. — Ugyanazonos jogviszonyból származó követeléseknek hatásköri különválasztása nem helyeselhető. Elfogadhatóbb a Perjogi Dtár VIII. 29. sz. a. megoldás! — A minősítéshez kötött munkát végző gépész a cséplést iparszerűen folytató géptulajdonoshoz való szolgálati-viszonyban nem gazdasági cseléd, hanem iparossegéd, Perjogi Dtár IV. U6. sz. 2. /. Penzióban alkalmazott portás, mint iparossegédnek a munkaviszonyból származó követelése a munkaügyi bírósághoz tartozik. II. Fellebbvitel megengedhetösége a munkaügyi bíróság hatásköre kérdésében. ^ 3Q p R 1328/1922 sz} A kir. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja. Indokok: A meg nem támadott irányadó ténymegállapítás szerint az alperes a 2. /. alatt becsatolt szolgálati szerződés alapján a félperest Balatonfüreden lévő szállójában — penziójában — portásként alkalmazta a szerződésileg megállapított havi fizetés mellett s a munkaadó részére a 14 napi felmondás kikötésével; valamint meg nem támadott irányadó tényállás az is, hogy az alperes 1920 május hó közepén ezt a felmondást tényleg gyakorolta is. Emellett a tényállás mellett pedig az alperes, mint az 1884. évi XVII. tc. 10. §-a a) pontja alapján iparengedélyhez kötött fogadói jelleggel bíró szállótulajdonos iparosnak, az általa iparvállalatában portásként alkalmazott felperes pedig ipari alkalmazottnak tekintendő; ebből folyólag és a 9180/1920. M. E. sz. rendelet 5. §-a utolsó bekezdésének rendelkezésére is figyelemmel, mely szerint a bíróság határozata azon az alapon, hogy az ügy munkásügyi bíróság vagy rendes bíróság hatáskörébe tartozik, nem vizsgálható felül, alaki és anyagi jogszabálysértéssel állapította azt meg a fellebbezési bíróság, hogy a felek közötti szerződés alapján létesült jogviszony az 1876: XIII. tc. alá eső cselédi jogviszonynak tekintendő s a felperesnek ebből folyó kártérítési igényének elbírálása a hivatkozott törvényben meghatározott közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozik. = Ad I. V. ö. a laboratóriumi asszisztensre, a moziszínészre, a minősített gépészre, az uradalmi szíjgyártóra nézve Perj. Dtár I. 357., IV. 3. és 146., 1*