Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)

28 Perjogi Döntvénytár. rendtartást életbeléptető törvény XIV. cikke szerint írásbeli alávetés, vagy az ezt tartalmazó kötlevél kifogástalan átvétele szükséges ; és minthogy az érvényességi kellékként előírt írásbeli alávetést szóbeli megállapodás, illetve a korábbi írásbeli alávetésnek az új rendelésre szóbelileg történt kiterjesztése nem pótolhatja, a fellebbezési bíróság tehát az erre irányuló bizonyításnak, mint lényegtelennek mellőzésével eljárási szabályt nem sértett: alperest a Pp. 180. §. 4. pontjára alapított pergátló kifogást elvető ítéleti rendelkezés elleni felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. A felülvizsgálati költségek iránti intézkedés a Pp. 424., 425., 508., 543. §-ain alapszik. = V. ö. Perj. Dtár VII. 102., 103. sz. és jzt. 29. Rendes bíróság hatásköre alá tartozó követelésekkel kapcsolatos és esetleg nem rendes bírósági hatáskörbe tartozó vagyonjogi követelések tekintetében is a rendes bíróság hatásköre irányadó; még pedig annál is inkább akkor, ha az utóbbiakra nézve az eljárás a külön bíróságnál már lefolytattatott. (Kúria 1922 szept. 1. P. II. 5559/1921. sz.) A kir. Kúria: Alperes felülvizsgálati kérelmét az illetékesség megállapítására vonatkozó részében visszautasítja, a hatásköri kifogás elvetésére vonatkozó részében elutasítja és az alperest arra kötelezi, hogy a felperesnek 1914 K felülvizsgálati költséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizessen. Indokok: Nem alapos az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a törvény az alperes lakhelye tekintetében kizárólagos illetékességet állapítana meg, melytől eltérésnek helye nincsen s így az alperes lakása szerint nem illetékes tamási kir. járásbíróság illetékességének megállapítása alaki jogszabálysértéssel történt volna; nem alapos pedig azért: mert a Pp. 19. §-a értelmében az alperes személyes bíróságának illetékessége kifejezetten ((általános illetékességként)) van megállapítva, s így a törvény által minden esetben (Pp. 30. § második bekezdése, 33., 35. §-ok stb.) külön kifejezetten kiemelt és ilyenként megjelölt kizárólagos illetékesség fogalma alá nem vonható és azzal össze nem téveszthető.