Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)

Perjógi Döntvénytár. 29 Az alperes személyes bíróságától való eltérést megállapító Pp. 28. §-a első bekezdése értelmében pedig a jószág illetékessége alapján történt illetékességmegállapítás sem magában, sem a Pp. 19. §-a rendelkezésével való egybevetésénél fogva a kizárólagos illetékesség iránti törvényes rendelkezést nem sérthet és így a Pp. 522. §-a első bekezdése értelmében a fellebbezési bíróság ítéletének a jószág illetékességét megállapító része ellen felülvizsgálatnak helye nincsen: miért is az alperes felülvizsgálati kérelme ide vonatkozó részében visszautasítandó volt. A rendes bíróság hatásköre ellenében a 2250/1920. M. E. számú kormányhatósági rendeletre alapított hatásköri kifogás elutasítására vonatkozólag támasztott felülvizsgálati panaszt szintén nem találta alaposnak a kir. Kúria; nem pedig azért: mert a kereskedelmi könyvkivonaton alapuló egyenlegkövetelésnek a rendes bíróság előtt való érvényesítését az a körülmény, hogy azok között az árúhitelből eredő követelési tételek között, melyekalapján az egyenlegkövetelés előállolt, esetleg olyanok is vannak, melyek a tanácsköztársaság idején esetleg a tanácsköztársaság közege által az uradalom terhére történt árúrendelésből származnak — rendes bíróság hatásköre alá tartozó követelésekkel kapcsolatos és esetleg nem rendes bírósági hatáskörbe tartozó vagyon jogi követelések tekintetében is a rendes bíróság hatásköre lévén az irányadó — törvény és jog szerint nem akadályozhatja és pedig az adott esetben annál kevésbé: mert az alperes által felülvizsgálati kérvényében tett annál a beismerésnél fogva, hogy az úgynevezett tanácsköztársaság idejében keletkezett és az uradalom terhére írt követelések tekintetében — s ezek között a felperes követelésére nézve is — az eljárás a veszprémi kerületi lebonyolító-bizottság előtt már lefolytatva lett és így az ezen az úton esetleg már érvényesített követelési tételekre nézve — amennyiben azok a jelen könyvkivonati követelés némely tételeivel azonosok volnának is — azok fenn nem állása vagy más úton történt érvényesítése tekintetében emelt és emelhető kifogás elbírálása már az ügy érdemére tartozik; és így a pergátló kifogás során felvetett és a kettős fizetés veszélyére vonatkozó panasz is nélkülözi a helyes alapot. A Pp. 543. §-a alapján az alperes a sikertelen felülvizsgálat költségének viselésére kötelezendő volt. * * — V. ö. Perj. Dtár II. 500. sz.