Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)

10 Perjogi Döntvénytár. zott jogsérelmek valamelyikén, ez a panasz figyelemben nem részesülhetett és az ügy a felülvizsgálati bíróságra nézve irányadó ténymegállapítás alapján vétetett felülvizsgálat alá. Miután pedig a lénymegállapítás szerint a G. E. által S. M. és társai ellen alperes ellenjegyzésével beadott keresethez csatolt meghatalmazáson látható helyettesítési záradék egész szövege az alperes kezétől származik, a fellebbezési bíróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a,peres felek között ennek alapján megbízási viszony keletkezett. És miután ugyanebben az ítéletben nincsenek oly tények megállapítva, amelyekből az volna következtethető, hogy a helyettesítés minden kötelezettség nélkül egyedül G. E. terhére történt volna és ez felperesnek idejekorán tudomására hozatott volna és felperes azt ily értelemben vállalta el, kétségtelen, hogy alperes az ezen helyettesítésből származó anyagi következményeket is viselni tartozik. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság jogszabályt G. E. tanuként való kihallgatásának mellőzésével, mert evvel a tanúval alperes csupán azt kívánta bizonyítani, hogy az ő helyettesítése iránt szóval a tanú kérte fel a felperest és az ebből származó költségek viselésére magát vele szemben közvetlenül is kötelezte. Ez a körülmény azonban, bizonyítás esetén, sem menthetné fel az alperest a fentiek szerint a felperes és közötte joghatályosan és feltétlenül létrejött megbízási viszony következményének a viselése alól. Ami pedig a követelés mennyiségének anyagi jogszabály sérelmével történt megállapítása miatt mindkét peres fél részéről előterjesztett panaszokat illeti, ezeket a kir. Kúria azért találta alaptalanoknak, mert egyrészt a perlárgy értéke a megbízás teljesítésekor még nem volt leszállítva s így a pertárgyának értékéül helyesen tekintette a fellebbezési bíróság a keresetben megjelölt összeget, másrészt, mert az ügyvédi munkadíj megállapításánál nem lehet a pertárgynak magas értéke egyedül irányadó ott, ahol a megbízó érdekében kifejtett tevékenység csupán az eredetileg megbízott ügyvédnek* a perfelvételi tárgyaláson és az ezen ügyvéd által készített előkészítő iraton alapuló első érdemleges tárgyaláson való helyettesítésében s a közben felmerült néhány alárendelt jelentőségű jogcselekmény kifejtésében merül ki. Tehát a kir. Kúria is azt találta, hogy a fellebbezési bíróság által kifejtett egyéb okoknál fogva is , az ezen tevékenységből folyóan felperest megillető díjak és kiadások megfelelő összegben állapíttattak meg. Kamatfizetés az e részben érvényben lévő jogszabály szerint a fizetésben késedelmes megbízót épen úgy terhelvén a követelés esedékességének napjától, mint minden más adóst, a feliebbe-