Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)

116 Perjogi Döntvénytár. elhalasztását tette volna szükségessé és pedig annál kevésbé, mert az adott esetben a felperesekről, akiknek mindenesetre érdekükben állhat kereseti igényeiknek mielőbbi jogerős eldöntése, okszerűen nem is lehetett feltételezni már az első fellebbezési tárgyaláson, hogy vonatkozó előadásukat az ügy elintézésének késleltetése végett szándékosan halogatták. Ezen az alapon tehát felpereseket az alperesek házasságon kívüli együttélésének további bizonyításától elzárni nem lehet s mivel a fellebbezési bíróság a Pp. 222. §-ának helytelen alkalmazásával mégis ezt tette, oly eljárási jogszabályt sértett, amelynek fennforgása mellett az ítéletében megállapított tényállás az ügy eldöntésére nem alkalmas; miért is a felperesek ide vonatkozó felülvizsgálati panasza a fellebbezési bíróság ítéletét és eljárását a Pp. 543. §-a alapján fel kellett oldani. == V. ö. Perjogi Dtár VII. 91., 121. és jegyzeteit. 141. Az a kérdés, hogy az alperesek, mint eladók teljesítésre, avagy teljesítés helyett kártérítésre köteleztessenek-e, mindkét alperesre nézve csak egységesen dönthető el. Tr, . „ ,„ (Kúria 1923 jún. 12. P. VII. 6139/1922. sz.), A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét feloldja és a fellebbezési bíróságot szabályszerű eljárásra és a tényállásnak az összes döntő ténykörülményekre nézve szabályszerűen leendő megállapítása mellett, a felperes részére 2700 K-ban, elsőrendű alperes részére pedig 2700 K-ban ezennel megállapított felülvizsgálati eljárási költség viselésére is kiterjedő új szabályszerű ítélet hozatalára utasítja. indokok: Az elsőbíróság az ítéletében jelzett vételügyletből kifolyólag az alperesekel, mint eladótársakat egyetemlegesen arra kötelezte, hogy a kereseti ügyletre hátralékos faárút a felperes részére szállítsák. Az elsőbíróságnak ezen ítélete ellen csak elsőrendű alperes élt felebbezéssel és a megtámadott ítéletben előadott ügyállásból megállapíthatóan az elsőbírósági ítélet megváltoztatásával a felperest teljesítésre, illetve esetleg kártérítésre irányuló keresetével azért is kérte elutasítani, mert a felperes a keresetet a szerződéses teljesítési időnek a NB/3. alatti kötlevél szerint 1917 március havában lejárta után csak hosszú idő múlva, 1920 február 25-én indította s ekként az alperest túlhosszú időn át bi-