Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)

Perjogi Döntvénytár. 117 zonytalanságban hagyta az iránt, hogy a szerződésből kifolyóan kíván-e és ha igen, milyen jogot kíván érvényesíteni: mert továbbá a kikötött teljesítési helyről a teljesítés, a megtámadott ítéletben jelzett okból, lehetetlen; és mert a felperes maga sem tett eleget szerződéses kötelezettségének, amennyiben a leszállított részletek vétalárának jelentékeny részével még most is adósa az alpereseknek s így a fellebbező alperes szerint sem a szerződés hátralékos részének teljesítését, sem pedig a nem teljesítés miatt kártérítést nem követelhet. Erre az ügyállásra tekintettel a vitás jogot mindkét alperesre, mint pertársakra nézve csak egységesen lehet eldönteni, következésképen az elsőrendű alperes fellebbezésének hatálya a Pp. 487., 410. és 80. §-ai értelmében másodrendű alperesre is kiterjed. Ennek dacára a fellebbezési bíróság ítéletének rendelkezése szerint a pernek csupán az elsőrendű alperesre vonatkozó részét bírálta el, ami aztán, az alsóbírósági ítéletek egybevetéséből kitetszőleg arra a jogilag nyilvánvalóan helytelen eredményre vezetett, hogy ezen ítéletek szerint egy és ugyanazon jogügylet alapján a másodrendű alperes a szerződés hátralékos részének teljesítésére, az azzal egyetemlegesen kötelezett másik eladótárs, az elsőrendű alperes pedig a nemteljesítés miatt a kártérítés fizetésére van ítéletileg kötelezve, hogy tehát ezen ítéletek szerint a felperes egy és ugyanazon jogügylet alapján az egyetemleges kötelezettségben álló eladótársak egyikétől a hátralékos árú szállítását és emellett az eladótársak másikától a szerződésnek ugyanezen hátralékos részére nézve kártérítést volna jogosult követelni. Ezek szerint a fellebbezési bíróság az ügyet nem az erre vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelő egész terjedelmében bírálván el, a megtámadott ítélet s az abban előadott tényállás alapján az ügy a törvénynek megfelelő terjedelemben vaió végeldöntésre nem alkalmas, amiért 'is a megtámadott ítéletet fel kellett oldani és Pp. 543. és 508. §-aira való tekintettel a rendelkező rész értelmében kellett határozni. A fenti okból történt feloldás folytán a felülvizsgálati kérelmekben felhozott panaszok elbírálást nem igényeltek. • * = V. ö. Kovács «Perjogi gyakorlat jegyzetekkel* II. 11—13. I. 142. Bírói egyezség ellen az egyik pertárs által használt perújítás a másik pertársra ki nem hat. (Kúria 1923 máj. 17. P. VI. 5269/1922. sz.)