Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. 20' hogy a nőtartási igény elintézése a fölhívott rendelettel szabályozott eljárásra a 3. §. utolsó bekezdése értelmében helyt nem foghat, hanem az a 4038/1949. M. E. számú kormányrendelet 4. §-a alapján a házassági perre illetékes híróság előtt külön keresettel érvényesítendő. Jogszabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság, amidőn a rendeletek helyes értelmezéséből nem vonta le az azoknak megfelelő helyes perjogi következményt; hanem helybenhagyta az elsőbíróság ítéletének azt az érdemleges rendelkezését, amely szerint alperest jelzett magánjogi igényével vétkességének megállapítása okából elutasította. Az ily értelemben alaposnak talált felülvizsgálati panasz követ- keztében tehát a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének ezt a megtámadott rendelkezését a kifejtetteknek megfelelően mégváltoztatta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült költség viselése tárgyában az 5166/1949. M. E. számú rendelet 3. §-ának ötödik bekezdése értelmében intézkedni nem kellett. * * = Az 5166/1919. M. E. sz. rendelet az eljárást azon házasságokra nézve szabályozza, amelyek a proletárdiktatúra alatt a házasfelek közös megegyezése alapján felbontattak. Az ítélet e rendeletnek teljesen megfelel. Arra az esetre azonban, amikor az eljárás nem ezen rendelet alapján indult meg, v. ö. Perjogi. D'ár V. 88. jztet. 35. /. Amikor jogszabály azt írja elő, hogy a már folyamatban levő pereket, ha az elsőbíróság véghatározatot még nem hozott, át kell tenni a gazdasági bírósághoz, véghatározat alatt csak az érdemi határozat értendő. És ha ez az eset fennforog, pergátló kifogás tárgyalásának és érdemi eldöntésének a rendes bíróságnál helye nincs. — //. Az áttétel. esetében, a rendes bíróságnál felmerült költség viselésének kérdésében is a gazdasági bíróság lesz hivatva határozni. (Kúria 1921 jún. 22. P. 252. sz.) A kir. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletét az elsőbírósági ítéletre is kiterjedőleg hatályon