Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

§8 Perjogi Döntvénytár33 Ha új ügyvéd mutatja be meghatalmazását anélkül, hogy a korábbi úgyvéd a képviseletről lemondott vagy meghatalmazása visszavonatott volna, az ítélet a régi ügyvédnek a Pp. 107., 109., 154. §-ai értelmében joghatályosan kézbesíthető és a bíróságazt e mellett az új ügyvédnek is kézbesíteni nem köteles. (Kúria 1921 akt. 20. IV. 3679/1921. sz.) = Pervitelre meghatalmazott több ügyvéd közül az ítélet bármelyiknek kézbesíthető, Kúria -II. 938/1921. — a per vitelére - helyettesként megnevezett • ügyvédnek is, Kúria IV. 595/1921. Az ágy- és asztaltóli különélést (HT. 99. §.) elrendelő határozat kézbesítése kérdésében a fenti határozattal teljesen egyező Kúria III. 654/1921. 34. Az 5166 1919. M. E. sz. rendelettel szabályozott eljárásban a nötartás iránti igény el nem bírálható. (Kúria 1921 szept. 7. P. III. 1545/1921. sz.) A kir. Kúria : Alperes felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletének azt a rendelkezését, mely szerint alperest nötartás iránt támasztott viszonkeresetével elutasította, megváltoztatja akkép, hogy az alperest jelzett igényének érvényesítése végett külön perre utasítja. Indokok: Az 5166/1919. M. 1^. számú kormányrendelettel szabályozott eljárásnak tárgya e rendelet 3. §-a harmadik bekezdése szerint kizárólag arra irányul, vájjon a házasság felbontásának az J. §-ban megszabott feltételei fennforognak-e és hogy az eljárás az 1894: XXXI. tc. 116. §-a értelmében nem ütközik-e akadályba, a bíróság pedig a házasság felbontása kérdésében a vétkesség kimondása nélkül ítélettel határoz. Tekintettel arra, hogy a HT. 90. §-a szerint a nőtartási igény elbírálásának anyagjogi előfeltétele az, miként a bontás tekintetében a nő nem vétkesnek, a férj pedig vétkesnek nyilváníttassék, már ebből is következik, hogy az alperes által emelt viszonkereset érdemben ebben az eljárásban el nem bírálható, amint arra a fellebbezési bíróság ítéleti indokaiban helyesen utalt is, amidőn kimondotta,