Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. perújítási keresetét most már a Pp. 566. §-a értelmében erre illetékes fellebbezési bírósághoz 1920 február 22. napján adta be. A fellebbezési bíróság — az ezúttal megtámadott ítéletével perújító felperesnek perújítási keresetét a Pp. \ 84. §-ának a figyelembe vételével azért, utasította vissza, mert azzal elkésett, már akkor is. amikor azt elsó'ízben (4919 szeptember 1*8-án) az arra nem illetékes pestvidéki kir. törvényszékhez beadta. A fellebbezési bíróságnak ez az álláspontja és az arra alapított döntése azonban a már fentebb előadottaknál fogva és azért sem tartható lenn, mert bár a perújítási keresetnek beadása egymagában véve közvetlenül semmiféle magánjogi hatást sem gyakorol, mégis. — siker esetében — az alapperbeli jogerős ítéletnek egészben vagy részben való hatálytalanítására és így az ítélet anyagi jogerejének egészben vagy részben való megszüntetésére vezethet, tehát magánjogi következménnyel járhat és így a fennforgó esetben joghasonlatosan alkalmazandó Pp. 141. §. eíso és utolsó bekezdésének, valamint a Pp. 184. §-ának annál a rendelkezésénél fogva, hogy a keresetnek hivatalból történt visszautasítása esetében a keresetlevél beadásának vagy a perindításnak magánjogi hatályai fenn_ maradnak abban az esetben, ha felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt keresetlevelét szabályszerűen benyújtja vagy magánjogi követelését egyébként szabályszerűen érvényesíti, felperesnek újabban 1920 február 22-én most már az illetékes fellebbezési bírósághoz intézett perújítási keresete törvényes határidőben beadottnak jelentkezik. Felperes tehát perújítási keresetével nem késett el, miért is a kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak megtámadott ítéletét megfelelően megváltoztatta és az ügyet további tárgyalás és ítélethozatal végett, a Pp. 506. §. második bekezdése értelmében, a fellebbezési bírósághoz visszautasította. A felülvizsgálati eljárásban felmerült költségnek, a Pp. 543. és 508. §-ainak utolsó bekezdéseiben foglalt rendelkezésekhez képest, ezúttal csak mennyiségét állapította meg a kir. Kúria, annak viselésének a kérdését pedig majd az újabb határozatban kell eldönteni. • , •= Ad I. Ugyanig) l'erj. Dtár IV. 99. sz. — V. ö. Per], Dtár I. 2:iG.: lí. 74.,'78.; IV. 29. Magánjogi Dtár II. ö. sz. — Ad IL Téves az a kijelentés, hogy a perújítási batáridő a visszautasító végzés kihirdetésétől számítandó, meri a Pp. 410. §. második bekezdése és a 422. §. második bekezdése szerint az » kézbesítéstől számítandó. így Kúria I. 1888/1918.; de v. ö. Perj. Dtár VI. 28.