Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár, 27. Szükséges a megállapítási kereset, ha a peres felek között vitás, hogy valamely ingatlanra vonatkozó adásvételi jogügyletet az ingatlan tulajdonosával melyiköknek van joga megkötni s ha a tulajdonos őket az egymás kőzött vitás igényükkel a bírósághoz utasította. (Kúria 1921 szept. 14. P. V. 1389. sz.) A kir. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja s megállapítja, hogy a Debreezenben B.-utca 1. sz. a. lévő házas teleknek a D. B. cégtől való megvételének joga alperesekkel szemben a felperest illeti. Kötelezi egyúttal alpereseket egyetemlegesen arra, hogy per-3 fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költség fjében összesen 4000 -koronát fizessenek a felperesnek 15 nap alatt és végrehajtás terhével. Indokok: A fellebbezési bíróság által megállapított s meg nem támadott tényállás az, hogy alperesek 1920. évi április 30. napján a keresetben említett ingatlanra vonatkozólag annak tulajdonosával I). B. céggel oly megállapodásra léptek, hogy alperesek az ingatlant 30,000 R vételárért megveszik úgy azonban, hogy felperesnek három napon belül elővételi joga lesz. Felperes felesége 1920 május 2-án az eladó cégnél megjelenve, ennek tudomására hozta, hogy az ingatlant megveszik, amiről az eladó cég az alpereseket írásban értesítette. Alperesek ezt a vételre való jelentkezést azonban nem vették ludomásul, hanem kijelentették, hogy az adásvételhez ragaszkodnak, mert a felperes felesége az elsőrendű alperes előtt kijelentette, mikép az ingatlant nem vásárolják meg (t. i. a felperes és neje); mire az eladó cég a feleket (t. i. felperest és alpereseket) vitás igényükkel a bírósághoz utasította. Ebből a tényállásból nyilvánvaló, hogy egyrészről felperes, másrészről pedig az alperesek között vált vitássá az, hogy az ingatlan tulajdonosával az adásvételi szerződést melyiknek van joga megkötni, miután felperes kellő időben történt jelentkezése alapján kívánja elővételi jogát érvényesíteni, míg az alperesek — perbeli álláspontjuk szerint — a vételhez való joghoz azért ragaszkodnak, mert a felperes ^elővételi jogáról lemondott. Ennek a vitássá vált jognak a kérdése tehát csakis a peres felek között szült jogviszonyt arra nézve, hogy kettőjük közül melyiknek van joga az ingatlan tulajdonosával szerződésre lépni "s felpe-