Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)
Perjogi Döntvénytár. 129 135. /. Visszvégrehajtás elrendelése kérdésében a másodbíróság megváltoztató végzése ellen további felfolyamodásnak van helye. — //. A Ppé. A3. §-a szempontjából a kielégítés megtörténtét igazoló közokirat az olyan közjegyzői tanúsítvány és az olyan rendőrségi nyomozási jegyzőkönyv is, amely szerint a felperesi ügyvéd a kielégítés megtörténtét a közjegyző, illetve a nyomozó hatóság előtt beismerte. De a bizonyítás teljesen felesleges, ha a felperes a visszvégrehajtási eljárás során a bírósághoz intézett beadványban beismeri, hogy a feltétlenül végrehajtható alsóbírói ítélet alapján a kielégítés megtörtént. — ///. Feloldás a felfolyamodási eljárásban. (Kúria 1922 aug. 21. Psz. 4999. sz.) A budapesti kir. ítélőtábla: A felfolyamodásnak helyet ad, az elsőbíróság végzését megváltoztatja, a visszvégrehajtást kérőket kérelmükkel elutasítja és Őket arra kötelezi, hogy a K. A. cégnek 30,102 K felfolyamodási költséget nyolc nap alatt megfizessenek. Indokok: A Ppé. 43. §-ának harmadik bekezdése szerint visszvégrehajiásnak van helye az ott felsorolt eseteken kívül akkor is, ha közokirattal igazoltatik, hogy a végrehajtást szenvedő a végrehajtatni a végrehajtás megelőzése céljából önként kielégítette. A közokiratból tehát tüzetesen ki kell tűnnie annak, hogy a kielégítés a marasztaló határozatban megállapított kötelezettség teljesítésének céljára a marasztalás tárgyának szolgáltatásával történt. Az elsőbíróság felfolyamodással megtámadott végzésével a kérelmezők javára a visszvégrehajtást azon az alapon rendelte el, mert úgy találta, hogy a kérvényhez F) alatt csatolt közjegyzői tanúsítvány az előbb említett kellékeknek megfelelő közokirat. Ez a tanúsítvány azonban csak annak a ténynek közokirati erejű bizonyításául szolgál, hogy a «K. A.» cég ügyvédje dr. F. F. az eljáró kir. közjegyző előtt azt jelentette ki, hogy a neki biztosítékul átadott, közelebbről körül nem írt értékeket képviseltje javára a N. Bank r.-t. váltóosztályánál lefizette, azt azonban, hogy a marasztalás tárgyát ezek az értékek tették, hogy azokat visszPerjogi Döntvénytár. VII. f)