Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár 117 fél esküre bocsáttatott, a tanúvallomások .belső tartalmának részletes kiemelésével az ítéletben elő kell adni. — //. Az az ítéleti kijelentés, hogy az egyik fél tényállítását az ellenfél «nem tette vitássá», nem felel meg az indokolási kötelességnek. — Az első fellebbezési tárgyaláson felajánlott bizonyítást nem lehet azzal az indokolással mellőzni, hogy a fél az újonnan bejelentett tanuk kihallgatásával nyilván csak a per elhúzását célozza. (Kúria 1922 máj. 24. P. IV. 5119/1921. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét feloldja. indokok: Alaposak alperesnek a tényállás megállapítása, ellen irányuló felülvizsgálati panaszai, melyekben lényegileg azt sérelmezi, hogy a fellebbezési bíróság az ajánlott bizonyítás'indokolatlan mellőzésével a tényállást hiányosan állapította meg és amit tényállásképen állapított meg, azt is részben eljárási szabálysértésekkel állapította meg. A fellebbezési bíróság azt a tényállást, hogy a keresetben jelzett dollárok szállítására vonatkozó ügylet peres felek közt feltételhez kötve nem volt s hogy az alperes a szállításra nézve 1921 márc. 29-éig haladékot kért és kapott, a G. M. és S. J. tanuk vallomására utalással a felperes eskü alatti vallomása alapján állapította "meg, azonban ítéletében nem adta elő tüzetesen azokat az okokat, amelyek ily irányú meggyőződését előidézték. A felhívott tanuk vallomásai ugyanis nem tartalmaznak oly adatokat, amelyekből akár a szóban levő ügylet feltétlen létrejötte, akár pedig a halasztás kérése és megadása, valamint határidejének meghatározása közvetlenül folynék; ha tehát a fellebbezési bíróság a tanuk vallomásában foglalt egyes ténybeli adatokból levont további ténybeli következtetés útján arra a meggyőződésre jutott, hogy a tanuk vallomásai a bizonyításra kötelezett felperes ide, vonatkozó vallomását valószínűvé teszik; a Pp. 270. §-ában előírt tüzetes indokolási kötelezettségéből folyóan tartozott volna a tanúvallomások belső tartalmának részletes kiemelésével ítéletében ezeket a valószínűsítő adatokat előadni. Eljárási szabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság azzal, hogy az ügylet feltétlenségének, valamint a haladék megadásának vitatott kérdését tüzetes indokolás nélkül megállapította és emellett hiányos is e megállapítás annyiban, hogy a felperes ama perbeli előadására tekintettel, mikép alperestől több ízben kért és