Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. 105 E rendelkezés nyilvánvaló , célja az, hogy a meghatározott határidőn belül való érvényesítés híján elenyésző igényekre vonatkozó kereset beadásával keletkezett "és az ellenfél részére való kézbesítés bekövetkeztéig tartó függő jogi helyzet okozta bizonytalanságnak Lehető rövid tartamra korlátozása végett a felperest a kézbesítésről való gondoskodásra szorítsa, nehogy az alperest igazolatlanul huzamosabb időn át bizonytalanságban tarthassa abban a tekintetben, vájjon érvényesíti-e vele szemben a határidőhöz kötött valamely igényét. Felperes ebben a perben a keresetét 1917 szeptember 17-én adta be s annak II. példányát postai kézbesítés végett borítékban ügyvédének adatta ki. A kitűzött határnapon egyik fél sem jelent meg s a felperes a kézbesítés eredményéről sem tett jelentést, hanem 1918 január 27-én minden idevágó megjegyzés nélkül bemutatva a kereseti II. példányt, új határnapot kért ugyancsak postai kézbesítéssel. Ekkor sem jelent meg senki sem a határnapon. Ugyanez ismétlődött hasonló eredménnyel ^z 1918 június 3-án és október 12-én beadott kérvényei folytán, míg végre az 1920 áprv 13-án beadott kérvénye folytán, az ápr. 26-án pótlólag bemutatott kereseti II. példánynak postai kézbesítésével 1920 május 15-én megtörtént a perfelvétel. A postai kézbesítés vétíve nincs csatolva, ez a kézbesítés azonban csak a 6. sorsz. idézéssel ellátott kereseti II. példánynak a felperesi ügyvéd kezéhez 1920 május 7-én zárt borítékban kiadása után történhetett. Ezek szerint a kereset beadásától annak az alperes részére történt kézbesítéséig több mint harmadfél év telt el, mely alatt a felperes sem hirdetmény iidézést nem kért, és a kézbesítés akadályáról nem tett jelentést, sem pedig új lakáscímet nem közölt, sőt annak sincs nyoma, hogy közben akár valóban meg is kísérelte volna a kézbesítést: következőleg tehát a felperes saját megokolatlan magatartásán mult az, hogy az alperes a keresetindításról még oly időben szerezzen tudomást, amidőn a kézbesítés tényétől függő hatály a keresetindítás időpontjára visszahat. Minthogy ezek szerint a keresetindítás anyagi jogi hatálya a kézbesítéstől csak az 1920 ápr. hó 13-án előterjesztett idézési kérelem beadásának időpontjára hat vissza, ekkor pedig a ker. törv. 54. §-ában az 53. §. rendelkezésein alapuló igény érvényesítésére megszabott háromhavi határidő már letelt; az alperes felülvizsgálati kérelmének helyet adva, a megtámadott ítélet megváltoztatásával a felperes keresetét elévülés okából el kellett utasítani. Felperes teljes pervesztességéből és az alperes felülvizsgá-