Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. den közelebbi megjelölés és indokolás nélkül azt jelenti ki, hogy fenntartja a Pp. 784. §-ának 1., 2. és 7. pontjai alapján támasztott kifogásait is. Amint a fellebbezési bíróság ítéletének indokolásából kitűnik, felperes a Pp. 784. §-ának első pontja alapján azért támadja meg a választott bíróság ítéletét, mert a választott bírósági szerződés^ érvényesen nem jöhetett létre, amennyiben a felek a szerződés tárgyáról szabadon nem rendelkezhettek. (Pp. 767. §.) A Pp. idevonatkozó szabályainak összevetéséből és helyes értelmezéséből ugyanis — felperes szerint —: a választott bíróság kikötésének akadályai csakis azok a törvényes szabályok lehetnek, amelyek egyes bíróságok illetékességének kizárólagosságára vonatkoznak, ahol- tehát a Pp. kizárólagos illetékességet állapít meg ezzel egyúttal megállapítja azt is, hogy választolt bírósági eljárásnak helye nem lehet. Minthogy pedig ebben az cselben a felek ingatlan tulajdonjogára vonatkozó kérdést akarlak a választott bíróság által eldöntetni, s minthogy az ilyen perek a Pp. 39. §-a szerint az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság kizárólagos illetékessége alá esnek, s így a peres felek a szerződés tárgyáról szabadon nem rendelkezhettek, az ügyre nézve a Pp. 767. §-a szerint, választott bírósági szerződés érvényésen nem is volt kiköthető. Még ha akként lehetne is értelmezni a Pp. 767. §-ának azt a rendelkezését, hogy a választott bírósági szerződés csak úgy érvényes, ha a felek a szerződés tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, amint a felperes értelmezni kívánja, hogy <t. L a Pp.-nek a bíróság illetékességének kizárólagosságára vonatkozó intézkedései, egyúttal a feleknek az illető pertárgy felelt való szabad rendelkezési jogát is korlátolná — amely értelmezésnek azonban nincs törvényes alapja — a jelen esetben a Pp. 39. §-ának-a bíróság kizárólagos illetékességére vonatkozó rendelkezését alkalmazni még sem lehetne. Amint ugyanis a választolt bíróság kikötése iránti szerződésből, úgy a választott bíróság első üléséről felvett jegyzőkönyvből, nemkülönben a választott bíróság ítéletéből is kitűnik, a felperesnek a választott bíróság előtti eljárásban érintet* ingatlanok részbeni tulajdonjoga iránt alperes ellenében indított keresete, a köztük fennforgó kötelmi jogviszonyon alapult, tehát az ingatlant kötelmi és nem dologi jogon kövelelte és ebből folyólag a választott bíróság is nem az ingatlanra vonatkozó dologi jog felett határozott, hanem afelett a vitás kérdés feleit, hogy a választott bíróság előtt lefolyt ügyben felperesként fellépett H. Józsefnek (itteni alperes) kötelmi igénye van a szóbanforgó ingatlanokhoz, illetőleg azoknak valamely hányadához. Egyébként is H. József az ingatlanok tulajdonjogát — mint az