Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)
Perjogi Döntvénytár. 67 alperes a felperes levédésének felhasználásával kölötle meg a választott bírósági szerződést; megtámadta továbbá a felperes a szerződést azért, mert aláírása előtt nem volt tudomása arról, hogy a szerződéses választott bíróságok ítéletei Ausztriában végre nem hajthatók, sőt inkább a szerződés 6. pontjában foglaltak után abban a feltevésben volt, hogy az- alperes marasztalása esetében az ítélet végrehajtása Ausztriában akadályokba nem fog ütközni s ez a tévedése rs közrehatott abban, hogy a választolt bíróáági szerződést az alperessel megkötötte. Az elsőbíróság a keresetet elutasította, mert a vádtanácsnak B) alatt mellékelt végzése ellen további fel folyamodásnak volt helye (Bp. 269. §.) és így az alperes — ha tudott volna is az A) alatti szerződés megkötésekor a vádtanács döntéséről és ezt a felperes előtt elhallgatta — nem hallgatolt el ezáltal olyan jogerős és végeredményes jogi tényt, amely a felperes akaratelhatározását a szerződés megkötésénél esetleg döntően befolyásolhatta ; s mert másrészről az ítélet végrehajthatóságának kérdése jogi kérdés, a jogban való tévedés okából pedig nincs helye a szerződés érvénytelenítésének és az adott esetben tévedésre a •, felperes annál kevésbé hivatkozhalik, mivel ezt a jogkérdést az 1914: XLII. tc. szabályozza, tételes törvény rendelkezése folytán pedig tévedésről szó sem lehet, amennyiben a törvény nem tudásával senki sem védekezhetik s abból jogot nem származtathat. A fellebbezési bíróság fölöslegesnek találta a tévedés címén sarkalló támadás alaposságának tisztázását és az„e tekintetben fennforgó jogvita eldöntése nélkül az elsőbíróság ítéletét azért változtatta meg, s a felperes által megtámadott szerződést a telek személyi viszonyaiból folyóan azért nyilvánította érvénytelennek, mert az alperes osztrák cég lévén, vele szemben az A) alatti szerződéssel alkotolt választolt bíróság esetleges marasztaló határozatának végrehajtását az.osztrák bíróság az 1914 : XLII. icikkbe iktatóit végrehajtási jogsegélyszerződés első cikkének utolsó bekezdése értelmében hivatalból tartoznék megtagadni és így jogilag lehetetlen a szerződéses választott bíróság határozatának mindkét szerződő félre egyaránt való végrehajthatósága, amiből önként folyik, hogy a felek érdekei egyenlő védelmének lehetősége nélkül való különleges bírói eljárás tekintetében érvényes szerződés nem is köthető. A magyar korona országai és az oszlrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött és az 1914. évi XLII. törvénycikkbe iktatott szerződés első cikkének utolsó bekezdése azok között a bíróságok között, melyeket e szerződés értelmében külön bíróságoknak kell tekinteni, csak azokat a vá5*
