Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

42 Perjogi Döntvénytár. 30. Feleknek a fellebbezési eljárásban a per megszüntetése iránt beadott közös kérvénye a keresettőt való elállást (187. §.) és az alperesnek ehhez való hozzájárulását jelenti, aminek következtében nem a fellebbezés hatályát, hanem az elsőbírói ítélet hatályát és a pert kell megszűntnek nyilvánítani. (Kúria 1920 nov. 17. P. III. 3587. sz.) * * = Ugyanígy Perjogi Dtár II. 53., III. 130. Ellenkező, de helytelen Kúria l* 309,1920. 31. Nincs perfüggőség, ha a két per ugyanarra a tárgyra vonatkozó jog megállapítására irányulván, olyan kapcsolatban van egymással, hogy a korábban indított perben hozandó határozat a későbbi per érdemére is kihatna; de a két perben érvényesíteni kívánt jog terjedelme különböző. (Kúria 1920 jun. 22. P. II. 913. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint: felperes a jelen perben az alperesektől megvett és ezek által átadni kötelezett lakrészek birtokát követeli, alperesek pedig a felperes ellen ugyancsak a zalaegerszegi kir. törvényszék előtt korábban indított perben annak megállapítását kérik, hogy a kérdéses lakrészeket — a köztük és felperes között létrejött megállapodás értelmében — mind addig nem tartoznak felperesnek átadni, amíg Nagykanizsán levő házukba be nem költözhetnek. Habár a két per ugyanarra a tárgyra vonatkozó jog megállapítására irányulván, olyan kapcsolatban van egymással, hogy a korábban indított perben hozandó határozat a későbbi per érdemére is kihatna; minthogy azonban a két perben érvényesíteni kívánt jog terjedelme különböző; minthogy, továbbá, az alperesek által korábban indított pernek egyik előfeltétele, hogy a megállapítás szükségesnek mutatkozzék (Pp. 130. §.), ami ha nem