Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. 43 lenne megállapítva a kereset elutasítását vonná maga után, amely esetben a később indított per megszüntetése nem lenne indokolt; minthogy, végül, a két per ellentétes eldöntése azok egyesítésével (Pp. 233. §.), vagy a később indított pernek felfüggesztésével (Pp. 234. §.) elkerülhető: a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, amikor alpereseknek a perfüggőségre alapított pergátlá kifogását elutasította. ¥ ¥ - V. ö. Perj. Dtár V. 60.; III. 58. és jzt; ugyanígy Kúria IV. 5008/1917.,. 198/1921.; VIII. 1419., 4572., 5275/1916.; VII. 464., 1283 1919. és Perj. Dtár VI. 32. sz. 32. Az előjegyzés alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított per nem létesít perfüggőséget az előjegyzés igazolása iránt utóbb indított perrel szemben; mert amennyiben a korábban indított keresetnek hely nem adatik, a második per tárgytalanná nem válik, ha petfig a korábban indított keresetnek hely adatik is, ez a körülmény csak a második per érdemi elbírálására bírhat befolyással, magát az érdemi elbírálást azonban mellőzhetővé nem teszi. (Kúria 1919 jan. 22. P. V. 3466/1918. sz.> * ¥ — V. ö. Perj. Dtár VI. 31. és jzt. 33. /. A perfüggőség szempontjából a peres felek azonosságával egy tekintet alá esik, ha az egyik perben a jogelőd, a másik perben pedig oly jogutód szerepel peres félként, akivel szemben a jogelőd ellen hozott ítélet az ítélt dolog ere/ével bírna és külön ítélet hozatalát feleslegessé tenné. Az a körülmény azonban, hogy a külön perelt adósok egymássat egyetemleges kötelezettségben állanak, nem álla-