Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

36 Perjogi Döntvénytár. között nem is vitás, következőleg a peres felek közt a részvények, adásvétele tekintetében ügylet, különösen pedig a tőzsdén kötött ügylet nem is jött létre és alperest csupán a Giro- és Pénztáregylet r.-t. az értéküzleti leszámolási rend értelmében jelölte ki a felperes részére olyanként, aki a felperes által vett részvényeket a felperesnek kötött ügylet lebonyolítása, teljesítése céljából szállítani tartozik, ehhez képest tehát a lebonyolítási ügylet sem jött létre a tőzsdén a felek között, akik a kereseti ügylet kötése és lebonyolítása .céljából egymással addig, míg a Giro- és Pénztáregylet r.-t. őket olykép, hogy a felperest az alperesnek vevőként, alperest pedig a felperesnek eladó- és illetve szállítóként ki nem jelölte, nem is érintkeztek üzletkötő felekként, és így köztük a kereseti ügylet a tőzsdén létre nem jöhetett. Ennélfogva nincsen törvényes alapja*az alperes pergátló kifogásának és pedig annál kevésbé, mert felperes úgy a pergátló kifogás elbírálásánál egyedül irányadó kereseti előadása szerint, de egyébként is fenntartott álláspontja szerint a keresetét nem a tőzsdén kötött ügyletre alapítja, hanem az alperestől származó A) alatti okiratra, amelyben alperes a Giro- és Pénztáregylet jelentésére utalással, és nem a felperessel a tőzsdén kötött ügyletből reá háruló kötelezettségből kifolyólag elismeri, hogy a kereseti részvényeket a felperesnek szállítani tartozik. Minthogy pedig a kifejtettekhez képest az ügylet nem a tőzsdén köttetett, továbbá az A) alatti sem tartalmaz az alperes részéről a tőzsdebíróság hatáskörének való alávetést kifejezésre juttató kijelentést, a szabály pedig az, hogy az ügyletkötő felek vitás kérdéseinek elintézésére a rendes bíróságok hivatvák, amely szabálytól a törvényben vagy a felek akarata alapján megállapított eltérések szorosan magyarázandók: kétséget nem szenvedhet, hogy felperes az A) alattira alapított kereseti igényét a tozsdebíróság mint kivételes bíróság- előtt — hatáskör hiányából — érvényesíteni nem jogosnlt, hanem helyesen indította keresetét az eljárt elsőbíróság előtt. Az a körülmény, hogy felperes a kereseti részvényeket leszámolásra vette, amiből folyólag a tőzsdetanács által megállapított és érvényben levő értéküzletí szokások és a Giro- és Pénztáregylet r.-t. leszámolási rendje kell, hogy alkalmazást nyerjenek : csupán azt jelenti, hogy Giro- és Pénztáregylet r.-t. kijelölése folytán a felek csak az ügylet tárgyának szállítására, átvételére és kifizetésére vonatkozóan kerülnek egymással összeköttetésbe, de nem kerülnek jogviszonyba, abban a vonatkozásban, hogy ők a kijelölésből kifolyólag keletkezett jogokat és kötelezettségeket egyéb alap hiányában és nevezetesen külön kötelezettségvállalás nélkül egyáltalában és a tőzsdebíróság előtt érvényesíthessék egy-