Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. 37 mással szemben, amennyiben a leszámolási rend csupán fegyelmi intézkedéseket biztosít a Giro- és Pénztár-egylet r.-t. részére az általa eszközlendő leszámolások lebonyolításának biztosítására és illetve kikényszerítésére az általa összehozott üzletfelekkel szemben, de nincs a leszámolási rendben oly intézkedés, amely az egyéb jogalkotó tény hiányában a leszámolást végső Giro- és Pénztáregylet r.-t. által kijelölt átvevő és átadó között közvetlen jogi kapcsolatot hozna létre, és ezeknek egymássaj" szemben bármiféle keresettel is érvényesíthető jogot adna. De még ha az értéküzleti szokások avagy a leszámolási rend a tőzsdebíróság hatáskörébe utalná is a keresetihez hasonló a keresk. törv. 258. §-a 3. pontjához képest abszolút kereskedelmi és ezenkívül tipikus tőzsdei ügyletnek minősülő ügyletekből a Giro- és Pénztáregylet r.-t. által egymással összehozott feleket: ez a rendelkezés egymagában még a tőzsdebíróság hatáskörének igénybe vehetésére alapul azért nem szolgálhatna, mert — amint az előbb már kiiejtetett — a tőzsdebíróság hatásköre csupán törvényen vagy a felek akaratán alapulhat, következőleg a tőzsdetanács által, bár autonóm hatáskörében hozott ily határozattal a felhívott 94. §. szabta és megszorítóan magyarázandó keretek ki nem tágíthatok. Végre nem nyújt alapot a tőzsdebíróság hatáskörének az ily perek tekintetében az sem, hogy az értéküzleti szokások 1., 3. és 4. §§. rendelkezéseinek magokat eleve alávető tőzsdetagok szempontjából a leszámolás eszközlésére egyedül hivatott Giroés Pénztáregylet r.-t. az általa összehozott felek közös megbízottjának lenne tekinthető, mert a Giro- és pénztáregylet r.-t.-nak e minőségében ellátandó ügyköre a leszámolási rend által lévén megállapítva és az abban adott ténykedési körre korlátolva, a Giro- és Pénzláregylet r.-t. a felektől nyert ily irányú külön meghatalmazás hiányában ügyletkötésre és ennek folyományaként az ügylet összes feltételeinek és így a kivételes tőzsdebírósági hatáskörnek kikötésére is kiterjedő jogkörrel felruházott megbízottnak s illetve meghatalmazottnak nem minősül, hanem ténykedése merőben abban merül ki, hogy kijelöli a kötött ügyletek kompenzálására és ennek eredményeként a teljesítésre is köteles feleket. Ezekhez képest alperes pergátló kifogása alaptalannak bizonyulván, az elsőbiróságnak a pergátló kifogásnak helytadó ítéletét megváltoztatni és minthogy az elsőbíróság az ügy érdemében még nem tárgyalt, az ügyet tárgyalás és határozathozatal végett visszautasítani kellett. Alperesnek az alaptalan pergátló kifogással okozott elsőbirósád és sikeres fellebbezési eljárási költségekben történt marasztalása a Pp. 425., 508. és 424. §. 2. bekezdésén alapszik. (5. P. 1749/1920.)