Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. 33 kereskedelmi ügyletből felmerült peres kérdés eldöntése a budapesti tőzsdebíróság hatáskörébe tartozik, alperesnek lényegileg a per érdemébe tartozó egyéb védekezésének elbírálását mellőzve, az alperes által tett pergátló kifogásnak helyt adva, a Pp. 182. §-a értelmében a pert megszüntetni és felperest az okozott tárgyalási költségek megfizetésére kötetezni kellett. (13. P. 40,613/1919.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbíróság ítéletét megváltoztatja, alperes pergálló kifogását elveti és az ügyet további tárgyalás és határozathozatal végett az eljárt elsőbírósághoz visszautasítja. Egyúttal alperest végrehajtás terhével arra is kötelezi, hogy a felperesnek — ügyvédje dr. J. (í. kezéhez — 15 nap alatt 1519 K 69 f pergátló kifogás tárgyalási és 564 K 40 f. fellebbezési költséget fizessen. indokok: A tőzsdebíróság mint kivételes bíróságnak hatáskörét az 1881: LIX. tc. 94. §-a állapítja meg és pedig olykép, hogy míg a 94. §-a a) pontja szerint a tőzsdebíróság hatásköre törvénynél fogva, a felek akarata nélkül áll fenn a tőzsdén kötött minden kereskedelmi ügyletből felmerült peres kérdésre, addig ugyanazon szakasz b), c) és d) pontja esetében a tőzsdebíróság hatáskörének megállapítását a szerződő felek akaratától teszi függővé, sőt eltekintve a b) pont második részében érintett attól az esettől, midőn az ügylet tőzsdei jogosított ügynök közvetítésével jött létre, és eltekintve az e) pontban foglalt és ezúttal fent nem forgó esetről, a felhívott törvényhely megszabja az akaratnyilvánítás alakját is, kimondván, hogy az alávetésnek írásban és kifejezetten kell történnie. Minthogy azt, hogy a tőzsdebíróság hatáskörének peres felek magukat alávetették volna, a felek maguk sem állítják, vizsgálandó és eldöntendő csak az a kérdés, vájjon a kereset alapjául szolgáló ügylet a tőzsdén köttetett-e? és mint ilyen a 94. §; a) pontja alapján tartozik-e a tőzsdebíróság hatáskörébe? A tőzsdén kötött ügyletnek az az ügylet tekintendő, amelyet a jelenlevő felek akár személyesen, akár meghatalmazottjaik által a tőzsdén, vagyis az üzleti célokra szánt tulajdonképeni tőzsdehelyiségekben a hivatalos tőzsdeidő alatt megkötnek. J. S. tanúnak abból a vallomásából, hogy ő a felperestől a tőzsdén nyert megbízás alapján a kereset tárgyát képező részvényeket a tőzsdén vette, az következnék, hogy az ebből a vételi ügyletből származó vitás kérdések a tőzsdebíróság hatásköréhez tartoznának, ha a nevezett tanú megjelölte volna az általa felperes részére vett részvények eladóját, vagyis azt, akivel a vételi ügyletet megkötötte, úgy, de a tanú vallomása szerint a részvényeket nem alperestől vette meg, ami egyébként a peres felek 3*