Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

34 Perjogi Döntvénytár. Ezekre a kereseti állításokra hivatkozva alperes a Pp. 180. §. 4. pontja alapján pergátló kifogást tett a törvényszék hatásköre ellen, mert a peres kérdés a tőzsdén kötött ügyletből merülvén fel, az 1912: LIV. tc. 24. §-a értelmében ideiglenesen hatályban maradt 1881: LIX. tc. 94. §-ának a) pontja szerint a kereset elbírálása a budapesti árú- és értéktőzsde külön bíróságának ha­táskörébe tartozik. Felperes ezzel szemben a kifogás elvetését kérte, mert igé­nyét alperessel szemben nem a tőzsdén adott megbízásra, hanem az A) alatti levélben említett szóbeli megállapodásra alapítja, s ebben a tekintetben hivatkozott arra is, hogy a felek által fel-' mutatott 1897 augusztus 1-én életbeléptetett s 3399 1911. T. és 2284/1912. T. sz. hirdetményekkel 1912 január hó 1., illetve június 1-ével módosított értéküzleli szokások és leszámolást rend szabályai nem nyújtanak módot arra, hogy alperes külön köte­lezettség vállalása nélkül, ellene mint a Giro- és Pénztáregylet i\-t. cég által kijelölt átadó ellen közvetlen felléphessen. Alperes az A) alatti valódiságát elismerte, de azt vitatta, hogy az A) alatti levél önálló kötelezettségvállalásnak nem tekint­hető, hanem csak annak a szállítási kötelezettségnek elismerése, amelyet a Giro- és Pénztáregylet r.-t. cég a tőzsdén mindkét peres fél által leszámolásra kötött ügyletből kifolyólag ő reá (t. i. alperesre) rótt. Nem vitás peres felék közölt, hogy a Budapesti Giro- és Pénztáregyletnek az A) alattiban említett május 2-diki jelentése alatt az az intézkedése értendő, amely szerint az Adria részvé­nyekre történt kötések lebonyolítása során 25 darabra a felpe­rest jelölte meg, mint átvevőt és az alperest mint szállítót. Nem vitás továbbá az A) alatti tekintetében az sem, hogy az abban említett szóbeli megállapodásnak ugyanaz volt a tartalma, mint az A) alattinak. Ezekre a körülményekre tekintettel a törvényszék arra a meggyőződésre jutott, hogy az alperesnek az A) alatti nyilatko­zatban tett kijelentése csak olykép értelmezhető, hogy alperes a felperessel szemben ennek kívánságára azt jelenti ki, hogy tuda­tában van a Giro-egylet által reá mint szállítóra rótt kötelezett­ségnek. Ez a kijelentése pedig ép a hivatkozásnál fogva nem te­kinthető új kötelemvállalásnak s ezért a törvényszék helyesnek fogadta el az alperesnek azt a jogi álláspontját, hogy az A) a. a felperesi követelés tekintetében önálló jogalapként nem szere­pelhet. Minthogy pedig nemcsak a felek előadásából, de J. S. és Z. V. tanuk vallomásából is kétségtelen, hogy a kereseti igény a tőzsdén kötött ügyletből származik, és minthogy az 1881. évi LIX. tc. 94. §-ának a) pontja szerint a tőzsdén kötött minden

Next

/
Thumbnails
Contents