Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. Ti kifogásként terjeszti elő, a bíróságnak nincs joga azt mint pergátló kifogást elbírálni. Ha mégis így jár el, ez a legszélesebb körű perorvoslatra és ezzel a per elnyujtására alapot nyújtván, nem az alperesre, hanem a felperesre sérelmes. (Kúria 1920 dec. 9. P. VII. 2670. sz.) A kir. Kúria: Alperesek felülvizsgálati kérelmének annyiban helyt ad, amennyiben az elsőbírósági ítéletnek a perköltségről tett rendelkezését hatályon kívül helyezi. Egyebekben azonban a m. kir. Kúria alpereseket ^ felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja és végrehajtás terhe mellett egyetemlegesen kötelezi őket, hogy a felperesnek 16,037 K felülvizsgálati eljárási költséget 15 nap alatt megfizessenek. Indokok : Annak megítélését, vájjon eléggé idejekorán közölték-e alperessel a keresetet arra, hogv a keresetre való nyilatkozás véget} a perfelvételre előkészülhessen, a Pp. 179. §-a az elsőfolyamodású bíróság belátására bízza. Az elsőbíróságnak az a ténykedése tehát, hogy alpereseknek az idézett törvényszakaszra alapítottan a perfelvételi tárgyaláson előterjesztett halasztási kérelmét mint olyat, amelyet az adott körülmények között nyílván indokolatlannak talált, hallgatólagos elmellőzés alakjában elutasította, nem tehető fellebbviteli panasz tárgyává, s így a fellebbezési bíróság helyesen döntött akképen, hogy alpereseknek az eme halasztási kérelmük elintézése körül szenvedett sérelem címén előterjesztett fellebbezési kérelmét nem veheti figyelembe. Az ezek szerint törvényes alapon megtartható volt perfelvételi tárgyaláson alperesek a 2. sorsz. jegyzőkönyv s az ehhez 3" . és 47. alatt csatolt külön iratok szerint nem nyilatkoztak a perbebocsátkozás kérdésében, hanem a fentebb érintett halasztási kérelmen felül azt a kérelmet terjesztették elő, hogy felperes, mint külföldi honos a Pp. 124—128. §-ához képest perköltségbiztosíték adására köteleztessék. Ezt a kérelmet, amelyről alperesek kifejezetten kijelentették, hogy nem pergátló kifogásképen terjesztik elő, az elsőbíróság a felekkel megtárgyalta, s ezután azt mégis pergátló kifogásnak minősítve, ítélettel utasította el. Pergátló körülményt a bíróság csak hivatalból figyelembe veendő perakadály esetén észlelhet hivatalból; a perköltségbiztosíték kérdése azonban a Pp. 180. $-ának utolsó bekezdése szerint nem ilyen minőségű. Mivel pedig a fél percselekményének a bíróság nem tulajdoníthat olyan jelleget és célzatot, amelyet attól a fél maga kifejezetten megtagad; alapos az alperesek fe-