Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

8 Perjogi Döntvénytár. folytatott perben az volt az ítéleti tényállás, hogy felperes tartásdíjának havi 4000 K-ban történt megállapítása óta alperes 4V» millió K-t örökölt atyjától és hogy a megdrágult életviszonyok következtében a felperes fenntartására — társadalmi és vagyoni viszonyainak tekintetbevételével évenkénti 18,000 K szükséges. E tényállással ellentétben a fellebbezési bíróság most felülvizsgált ítéletében az előző per ítéleti tényállását helytelenül idézte, amennyiben azt a tényállást akként értelmezte, hogy a bíróságok felperes tartósdíját, azért emelték fel havi 500 K-val, mert megélhetésére havonkénti 1500 K volt szükséges, egyébként azonban az ítéletekben az alperes vagyoni helyzete az illő tartás mértékére korlátozó befolyással nem volt, hanem az akkori megélhetési viszonyok mérlegelése alapján állapíttatott meg a felperes megélhetésére akkor szükségesnek mutatkozott tartásdíj összege. E szerint a fellebbezési bíróság az előző per ítéleti tényállását helytelenül idézvén a jelen perbeli tényállást eljárási szabály megsértésével állapította meg, amit felperes felülvizsgálati panasza következtében figyelembe kellett venni s meg kellett állapítani e helyütt, hogy mi volt az előző per ítéleti tényállása. Minthogy pedig a Pp. 443. §-ának fentidézett rendelkezéséből okszerűen következik, hogy a tartásdíj felemelhetésének előfeltételeként az összes körülményeknek kell lényegesen változniok: a már megítélt tartásdíj felemeléséről, illetve a felemelt tartásdíjnak újabban való felemeléséről szó sem lehet oly esetben, amikor a tartásra kötelezett férj vagyoni helyzete időközben lényegesen nem javult. Egymagában véve tehát az á körülmény, hogy felperes havi 4500 K-ra felemelt tartásdíjából a jelenlegi drágaság következtében vagyoni viszonyaihoz és társadalmi állásához mérten magát fenntartani nem tudja, már egyízben felemelt tartásdíjának újabbi felemelésére indokul nem szolgálhat, minélfogva felperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy alperes vagyoni viszonyai a tartásdíj felemeléséről intézkedő ítéletek meghozatala óta lényegesen javultak. A fellebbezési bíróság ítéletének e részben meg nem támadott tényállása szerint alperes helyzete nem javult s felperes is csak abban látja férje vagyoni helyzetének javulását, hogy a felek leánya elérte nagykorúságát s így alperes most már nem köteles fizetni az ellenében megállapított s évi 48,000 K-t tevő gyermektartásdíjat. Arra nézve, hogy ezt a gyermektartásdíjat fizeti-e vagy sem az alperes, a fellebbezési bíróság tényállást nem állapított meg.