Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

8 Perjogi Döntvénytár. folytatott perben az volt az ítéleti tényállás, hogy felperes tar­tásdíjának havi 4000 K-ban történt megállapítása óta alperes 4V» millió K-t örökölt atyjától és hogy a megdrágult életviszo­nyok következtében a felperes fenntartására — társadalmi és va­gyoni viszonyainak tekintetbevételével évenkénti 18,000 K szük­séges. E tényállással ellentétben a fellebbezési bíróság most felül­vizsgált ítéletében az előző per ítéleti tényállását helytelenül idézte, amennyiben azt a tényállást akként értelmezte, hogy a bíróságok felperes tartósdíját, azért emelték fel havi 500 K-val, mert megélhetésére havonkénti 1500 K volt szükséges, egyéb­ként azonban az ítéletekben az alperes vagyoni helyzete az illő tartás mértékére korlátozó befolyással nem volt, hanem az akkori megélhetési viszonyok mérlegelése alapján állapíttatott meg a fel­peres megélhetésére akkor szükségesnek mutatkozott tartásdíj összege. E szerint a fellebbezési bíróság az előző per ítéleti tény­állását helytelenül idézvén a jelen perbeli tényállást eljárási sza­bály megsértésével állapította meg, amit felperes felülvizsgálati panasza következtében figyelembe kellett venni s meg kellett álla­pítani e helyütt, hogy mi volt az előző per ítéleti tényállása. Minthogy pedig a Pp. 443. §-ának fentidézett rendelkezésé­ből okszerűen következik, hogy a tartásdíj felemelhetésének elő­feltételeként az összes körülményeknek kell lényegesen változ­niok: a már megítélt tartásdíj felemeléséről, illetve a felemelt tartásdíjnak újabban való felemeléséről szó sem lehet oly eset­ben, amikor a tartásra kötelezett férj vagyoni helyzete időközben lényegesen nem javult. Egymagában véve tehát az á körülmény, hogy felperes havi 4500 K-ra felemelt tartásdíjából a jelenlegi drágaság következ­tében vagyoni viszonyaihoz és társadalmi állásához mérten ma­gát fenntartani nem tudja, már egyízben felemelt tartásdíjának újabbi felemelésére indokul nem szolgálhat, minélfogva felperes­nek azt kellett volna bizonyítania, hogy alperes vagyoni viszo­nyai a tartásdíj felemeléséről intézkedő ítéletek meghozatala óta lényegesen javultak. A fellebbezési bíróság ítéletének e részben meg nem táma­dott tényállása szerint alperes helyzete nem javult s felperes is csak abban látja férje vagyoni helyzetének javulását, hogy a felek leánya elérte nagykorúságát s így alperes most már nem köteles fizetni az ellenében megállapított s évi 48,000 K-t tevő gyer­mektartásdíjat. Arra nézve, hogy ezt a gyermektartásdíjat fizeti-e vagy sem az alperes, a fellebbezési bíróság tényállást nem állapított meg.

Next

/
Thumbnails
Contents