Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. f>63. §. utolsó és utolsóelőtti és az 564. §. utolsó bekezdése értelmében, csak akkor szükséges, ha perújítási keresettel elismerés vagy lemondás alapján hozott ítélet vagy bírói egyezség lámadtatik meg, valamint oly perben, amelyben perújítás már volt használva — amely esetek egyike sem forog fenn itt — végül nem alapos e panasz azért sem, mert a perújítás megen^edhetősége szempontjából közömbös az, vájjon a felhasználni kívánt új bizonyíték felvétele sikerrel járt-e, miután ennek megállapítása a dolog természete szerint már az újított per érdeméhez tartozik, III. Alperes felülvizsgálati kérelmében iratellenességet panaszol anélkül, hogy csak jelezné is, hogy az ítélőtábla által megállapított tényállás melyik irattal és miben ellenkezik, miért is az ide vonatkozó általános panasz figyelembe szintén nem volt vehető. IV. Alperes további panasza az, hogy miután jogkérdésben perújításnak helye nincsen és miután a kir. ítélőtábla azon újított perbeli megállapítása, hogy a peres felek közölt az adásvételi szerződés létre nem jött, olyan jogkérdést dönt el, mely ugyanazon tényállás mellett az alapperben már ellenkezően lett elbírálva; ennélfogva jogszabályt sértett az ítélőtábla azáltal, hogy ezen jogkérdésben az alapperben elfoglalt jogi álláspontjával ellentétes jogi álláspontot foglalt el és hogy ugyancsak az alapperbeli megállapítással ellenkezően a vonatkozó adásvevésnél, az ügylet leglényegesebb alkotó elemének minősítette azt a feltételt, hogy felperes az eladott házban 10 K havi bér ellenében életfogytig bentlakhassék. Ez a panasz sem alapos. A perújítás az alapperben irányadónak kimondott jogszabály helytelen voltára sikeresen nem alapítható ugyan, de ez a korlátozás nem zárhatja el az újított per rendjén annak kimutathatását, hogy az alapperben érvényesített jogszabály alkalmazásának nincs helye azért, mert az alapperben ^íróilag nieg nem állapított, de a perújítás folytán megállapítandó körülmények akként változtatnak az alapperbeli ítélet alapjául szolgáló tényálláson, hogy a megváltozott tényállás szerint az alapperbeli ítélet jogilag meg nem állhat. Ebből következik, hogy miután az alapperbeli ítélet döntése azon alapult, hogy az akkor kiderített tényállás mellett a bíróság az eladott házban felperes életfogytiglani benolakásának kikötését nem látta bizonyítottnak, illetve e kikötést nem tekintette az adásvételi ügylet lényeges alkotó elemének; felperes az újított per rendjén jogosult oly bizonyítékokat előterjeszteni, amelyek — az alapperbeli bizonyítékokkal együtt hálásukban is — a bíróságot más tényállás megállapítására, ebből folyóan más jogi áljáspont elfoglalására és más döntésre is vezetik.