Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

76 Perjogi Döntvénytár. Ezek szerint nem lévén olyan törvényes rendelkezés, amely szerint a polgári pert más halósági eljárásnak kell megelőzni, a fellebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt azzal, hogy az alperes pergátló kifogását elvetelte és így a panasz alaptalan lévén, alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. — Azok a perek, amelyek egyfelől a pénztári orvosok és szülésznői;, másfelől a pénztár között, az ezek szolgálati viszonyából eredő igények tárgyában keletkeznek, az 5400''1!) 19. M. E. sz. rendelet 4-2. §-a értelmében (Igazs. Közi. 1919. 371. 1.) a munkásbiztosítási bíróság hatáskörébe fosnak tartozni. 57. Ha a házassúgbontó per már folyamaiban van, az ideiglenes nötartás iránti kereset a járásbíróságnál — a hatáskör hiánya folytán — meg nem indítható, még pedig akkor sem, ha a marasztalási kérelem a férj szülei ellen is irányul. (Kúria 1918 dec. 5. P. Ili. 42Ö9. sz.) A Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: A Pp. 67.4. S-nak első bekezdése általános szabályként jelenti ki azt, hogy a házassági bonló. semmisségi, vagy megtámadási perekben a kereset megindítása után a házassági per bírája ideiglenesen intézkedik a különélés, a gyermekek elhelyezésének, tartásának kérdésében, továbbá a nőtarlás, valamint a szükséges tárgyaknak a no részére való kiadása felől is (1894 : XXXI. te. 72., 98. és 102. §§.) Ez alól az általános szabály alól a Pp. 1. §. h) pontja azt a szorosan értelmezendő kivételt határozza meg, hogy az ideiglenes nötartás iránt indított perek, amennyiben azok a házassági per bíróságáhez utasítva nincsenek, a járásbíróság hatáskörébe tarloznak. Ezt alapul véve. helyesen járt el a fellebbezési bíróság, amikor az ideiglenes nőtarlás iránt J 918 január 3-án beadott kereset elbírálása szempontjából az alperesek által emelt pergátló kifogásnak helyi adott és a járásbíróság hatáskörét leszállítva, a pert megszüntette, azért, mert az elsőrendű alperes (a férj) által a házasság felbontása iránt a felperes ellen indított kereset, a per adatai szerint 1917. év december havában adatolt be, következőleg az ideiglenes nőtarlás kérdésében kizárólag a házassági per bírája vált illetékessé. Mit sem változtat ezen az a körülmény, hogy a felperes a férjen (elsőrendű alperes) kívül annak szüleit is, mint olyanokat