Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjogi Döntvénytár. 65 48 (.sak a főkönyvi kivonat lehet a konyvkivonati illetékességnek alapja: a főkönyvbe pedig csakis pénzköveteléseket lehet be/egyezni. (Budapesti törvényszék 30. P. 2964 1918. sz.) = V. ö. Pcrj. Dtár IV. 113.. 191. sz. és Antalfi Mihály, Jóst. Közi. 1917. -28. sz. i 49. v /. A K. T. 487. §-ában szabályozott és a keresetindítás folytán félbeszakadt elévülés a per szünetelésével újra kezdődik és a szünetelés ideje alatt be is fejezhető. — II. A Pp. 430. §-ához. (Kúria 1919 január 21. P. IV. 5180 1918. sz.) A budapesti tábla: A törvényszék ítéletét annyiban, amennyiben az alperes kártérítési kötelezettségét megállapította, helybenhagyja és az eljárást»ennek az ítéletnek jogerőre emelkedése után folytatja. Indokok: Az ítélőtábla az elsőbíróságnak a kereset tartalmára, a telek perbeli nyilatkozataira és a per .szünetelésére vonatkozó ténymegállapítását a perbeli iratok tartalma és illetőleg a Pp. 402. §-a alapján elfogadta és ezt a ténymegállapítást alperesnek a fellebbezési tárgyaláson telt nyilatkozata alapján kiegészítette azzal, hogy alperes a közlési kötelezettség megsértésére alapított kifogástól elállott. Az elsőbíróságnak az elévülési kifogás tekintetében elfoglalt álláspontja, annak az indoknak mellőzésével, hogy a keresetindítás által félbeszakított elévülési határidő a per szünetelésével újra kezdődnék, továbbá annak az indoknak, hogy az elévülés kérdését írott jogforrás nem szabályozza, akként való módosításával, hogy a per szünetelésének az elévülésre való befolyása kérdését nem szabályozza írott jogforrás, egyebekben vonatkozó indokai alapján és még azért is helyes, mert a szünetelés következményeiről a Pp. 446. §-a intézkedik, amely rendelkezés jogszüntető hatályánál fogva szorosan magyarázandó, anyagi jogi hatályt azonban az idézett törvényes intézkedés a per szünetelésének nem tulajdonít, holott a Pp. ott, ahol a perbeli eselekPerjogi Döntvénytár. V. ü